Rendszerváltás és az MTI

	Kibontakozás a Jóreménység fokánál (2. rész)
Frederik de Klerk már engedett: annak ellenére legalizálta az ANC-t, hogy az nem mondott le az erőszak alkalmazásáról. Ezt azért tehette, mert az ANC gerillaakciói az utóbbi időben megritkultak. Az is világos, hogy az ANC a politikai tárgyalások fényében amúgy sem kerülheti meg az erőszakról való lemondást, ráadásul a külföldi támogatók diszkrét nyomása is erre ösztökéli. De Klerk pénteki bejelentése persze nem volt egészen váratlan és voltak biztató előzményei. Az államfő tavaly augusztusi beiktatása óta számos intézkedést hozott a politikai légkör javítására, reformszándékai komolyságának bizonyítására. Tavaly októberben - mintegy tesztelve a legfontosabb fogoly szabadulásának várható következményét - kiengedte börtönéből öt társával együtt Walter Sisulut, az ANC ugyancsak nagyon népszerű másik történelmi vezetőjét, Nelson Mandela börtöntársát. Decemberben De Klerk személyesen találkozott a már több mint egy éve egy Fokváros melletti börtöngazdaság villájában őrzött Mandelával, akinél gyakori látogatók voltak miniszterei, sőt az államfő elődje, Pieter Botha maga is teán látta vendégül tavaly júliusban elnöki hivatalában. Minden jel szerint Mandela az a személy, akibe nemcsak feketék milliói helyezik bizalmukat, hanem a kormány benne látja a békés átmenet garanciáját, sőt, közvetítő szerepet szán neki. Feladatomat abban látom, hogy az ország két fő politikai erejét tárgyalóasztalhoz ültessem. Az ANC és a kormány találkozója lesz az első lépés a tartós béke megteremtésének útján - írta még tavaly Nelson Mandela Pieter Botha akkori államfőnek. Ilyen tárgyalásokat követel az ANC, már 1912-ben történt megalapítása óta. A fegyveres harcot csak 1961-ben, a szervezet betiltása után hirdette meg. Igaz, nemrég még csak a hatalom átadásáról volt hajlandó tárgyalni, de ez már a múlté. A párbeszéd 78 év után immár elkerülhetetlen; az bizonyos, hogy kemény egyezkedések előzhetik meg és a tárgyalások maguk is hoosszúnak és nehéznek ígérkeznek. Az ANC ráadásul nem az egyetlen fekete szervezet, mégha a legnépszerűbb is. S nem lesz könnyű az alapvető ellentmondás feloldása: az ANC által követelt egy ember egy szavazat elve és a fehér kisebbség félelme az ebből következő fekete többségi uralomtól. Ma még nem tudni, milyen kompromisszum születik, de már felcsillant békés rendezés reménye a Jóreménység fokánál. +++ Tóth László MTI-Panoráma 1990. február 6., kedd 07:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »