 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése (1. rész)
|
1990. február 6., kedd - A Magyar Tudományos Akadémia magát
megújítva kíván részt venni az országban végbemenő társadalmi
átalakításban. Már az 1988. évi közgyűlésén úgy ítélte meg:
szükséges az Akadémia autonómiájának, tulajdonának visszaállítása,
működésének demokratizálása. Kezdeményezték az akadémiai törvény
megalkotását, az Országgyűlés azonban ezzel a törvénnyel ez ideig
nem foglalkozhatott. Addig is, amíg az új Parlament megalkotja az
akadémiai törvényt, szükséges az alapszabályok módosítása, mert nem
kárhoztathatjuk magunkat passzivitásra, nem napolhatjuk el a
nélkülözhetetlen változtatásokat - Berend T. Iván, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke ezekkel a szavakkal nyitotta meg kedden,
az Akadémia kongresszusi termében a tudóstársaság rendkívüli
közgyűlését, amelyen az akadémia új alapszabályainak tervezetét
vitatták meg.
Beszéde további részében javasolta, hogy az alapszabályokban
rögzítsék: a közgyűlés - a tudományos osztály javaslatára - az
Akadémia külső tagjává választhatja azt a külföldi állampolgárságú
magyar kutatót is, aki megfelel a levelező tagságra előírt
követelményeknek, s kapcsolatban van a hazai tudományos élettel.
Szükséges az is, hogy a tudomány doktorait is bevonják az akadémiai
önkormányzati jogok gyakorlásába. Az akadémiai tisztségek
betöltésére ajánlatos lenne a többes jelölés. Indokolt lenne
alapszabályba foglalni azt is, hogy az akadémiai kutatóintézetek
önállóan működnek, az akadémiai vagyon rá bízott részével önállóan
gazdálkodnak. Belátásuk szerint határozzák meg kutatási
feladataikat, munkarendjüket, külső kapcsolataik irányait, formáit.
A nagy átalakulás időszakában olyan súlyos, igaztalan támadások
érik az Akadémiát, amelyek az Akadémia szerepének
eljelentéktelenítését célozzák - hangsúlyozta a továbbiakban. Az
indokolatlan bírálatok az akadémiai testületet kompromittáltnak
igyekeznek feltüntetni, elmarasztaló kijelentéseket tesznek, a
példákat azonban az ötvenes évekből hozzák. Nem kell szégyellni,
hogy a Kádár-korszakban a kompromisszumos reformok útját keresték.
Ez végül is tévedés volt, nem hozott megoldást a magyar gazdaság
problémáira. De vitathatatlan, hogy jószándékú és hasznos
,,tévedés,, volt abban a tekintetben, hogy a magyar társadalom
életét kedvezőbbé tették, s két generáció életét javították meg.
(folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 14:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|