Rendszerváltás és az MTI

	Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (1. rész)
1989. december 11., hétfő - Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfői, második ülésén. Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-i tanácskozásán - Márton János felszólalását követően - a miniszterelnök parlamenti bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg dr. Bokor Imre nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel, illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban. A vizsgálóbizottság - dr. Raffay Ernő vezetésével - több mint két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Czinege Lajosnak pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt érintő megállapításaival kapcsolatban. Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a könyv, elsősorban azért, mert abban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden keresztül kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek. A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét ,,felnagyították,,, hogy ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az ,,érdeklődők,, figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a ,,munkaidőt ,, . A Szovjetunióban létrehozott ,,meseliget,, kapcsán elmondta: úgy érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a szovjet hadseregtől kaptak. Így egy hektáron fákat telepítettek olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként magyar katonák is gyakorlatoztak. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját maga építette, családi segítséggel. (folyt.) 1989. december 11., hétfő 18:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (2. rész)
Egy kérdésre válaszolva a nyugalmazott miniszterelnök- helyettes rámutatott: Ő is kiváncsi, hova lett az a 20 milliárd dollár, amely jelenleg hazánk külföldi adóssága. Kijelentette: az összes európai hadsereg közül a miénk volt a legolcsóbb. Az biztos, hogy a hadsereg nem kapott ezekből a hitelekből. Az állami pénzek magáncélokra fordításáról úgy vélekedett, hogy a Honvédelmi Minisztériumban semmivel sem volt ,,magasabb szintű,, a vendéglátás, mint bármelyik más tárcánál. Személyét illetően leszögezte: leányfalui nyaralójának összes számlája megvan, hosszú évekre visszamenőleg. A speciális vadászautókat pedig azért alakították ki, hogy a gyakorlatlan vadászok ne hogy balesetet okozzanak. Az ülés végén Raffay Ernő kérte Czinege Lajos, amennyiben szükséges, a későbbiekben is álljon a vizsgálóbizottság rendelkezésére. (MTI) 1989. december 11., hétfő 18:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »