 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Elöregedő Európa - 1. folyt.
|
A második világháború utolsó éveitől kezdve ugyanis baby-boom
volt majdnem minden fejlett nyugati országban, ezért az aktív korúak
aránya ma mindenütt magas. De éppen ezek a népes korosztályok mennek
2000 és 2030 között nyugdíjba és maradnak nyugdíjasok az életkor
megosszabbodása miatt még sokáig.
A hatvanas évek közepétől viszont mindenütt csökkent a gyermek-
szám. 2000-től kezdve tehát egyre kisebb aktív korosztályokra jut
majd egyre több nyugdíjas. Tovább fogja növelni a nyugdíjkiadásokat
az is, hogy a legtöbb országban a nyugdíjak nagyrészt az aktív
korban elért keresethez igazodnak. Keresetarányos nyugdíjak ezek: az
emberek egyre nagyobb keresetekkel mennek nyugdíjba és az alacsony
nyugdíjak eltűnőben vannak.
Említeni kell azt is, hogy a nyugdíjak az áremelkedések
arányában indexálva vannak, valamint azt, hogy a bármelyik évben
törvénybe iktatott nyugdíjrendszer vagy módosítás teljes
költséghatása csak sok idő múlva jelentkezik. Mindezen tényezők
hatására a nemzeti jövedelemnek egyre nagyobb része jut a nyugdíjra.
Az OECD előrejelzése szerint 2020-ban Franciaorrszágban és
Németországban a nemzeti jövedelem 22 százalékát, Ausztriában 24
százalékát, Itáliában 25 százalékát költik majd nyugdíjakra.
Szükség lenne tehát az állami nyugdíjrendszerek teljes
átalakítására. Vannak is reformjavaslatok már évtizedek óta, de
sehol sem kísérelték meg ezek megvalósítását és nem kerültek
megtárgyalásra a parlamentekben és minisztertanácsokon sem. A
társadalombiztosítási vitát összefoglaló nagy tanulmányában
Laurensen-Thomson azzal magyarázza ezt, hogy reformra csak akkor
kerülhetne sor, ha egyetértés lenne alapvető politikai kérdésekben;
abban tehát, hogy mi a rossz a jelenlegi struktúrában és abban, hogy
melyik a legjobb az előterjesztett és néha egymásnak ellentmondó
reformjavaslatok között. (folyt.)
1990. február 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|