 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A jövő: elöregedő Európa, nyugdíjgondokkal
|
------------------------------------------
München, 1990. február 4. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény
István) - Múlt héten foglalkoztunk a nyugdíjkiadásoknak a fejlett
nyugati országokban bekövetkezett emelkedéséről és ennek az
emelkedésnek néhány tényezőjéről, így a lakosság elöregedéséről. A
múltnál azonban fontosabb a jövő, és a jövőben olyan bonyodalmak
várhatók amelyekre eddig még sehol sem találtak megoldást.
A legnagyobb gond az európai népesség további öregedése és ebből
következően nyugdíjasok számának és arányának növekedése. A
legközelebbi 10-15 évben ez még lassú lesz, azután azonban annál
gyorsabb.
A nyolcvanas években nemzetközi összehasonlításban két
nagyszabású előrebecslés is készült erre vonatkozólag - hasonló
eredményekkel. Az egyik az ENSZ-ben, 2025-ig, a másik az OECD-ben
2050-ig menő számításokkal. Mivel az OECD kiadványa valamivel
frissebb, inkább erre érdemes támaszkodni.
Tudjuk, hogy minél távolabbi jövőre vonatkozik egy előrejelzés,
annál bizonytalanabb, ezért a 2020-ra vonatkozó számításokból közlök
néhányat, noha a 2030 és 2050 közöttiek jóval látványosabbak. Tehát:
1980 és 2020 között a 64 éven felüliek aránya Franciaországban 14
százalékról 20 százalékra, Németországban 15,5 százalékról 22
százalékra. Japánban 9 százalékról 21 százalékra, Finnországban 12
százalékról 22 százalékra, Svájcban 14 százalékról 24 százalékra
emelkedik.
Nyilvánvaló hogy az öregedésnek ez a foka alapvetően változtatja
meg a nyugdíjpénztárak helyzetét. Az öregeknek az egész lakossághoz
viszonyított aránya azonban még csak nem is alkalmas arra, hogy a
probléma súlyát érzékeltessük. Fontosabb az öregeknek az aktív korú
lakossághoz viszonyított aránya, és ebben az arányban még nagyobb
eltolódás várható. (folyt.)
1990. február 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|