|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti ülésszak - igazólódtak a kételyek
|
--------------------------------------------
München, 1990. február 4. (SZER, Világhíradó) - A választási kampány jegyében a Szabad Európa Rádió Világhíradója vasárnap esténként meghívja a pártok képviselőit, hogy vendégkommentárban fejtsék ki véleményüket a hét időszerű kérdéseiről. Ezen a hétvégén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője a vendégünk:
- Magyarországon a hét politikai eseménye összefüggő, kettős esemény: az egyik parlament ülésszaka, amelyen mint a legújabb képviselőnek, nekem is volt szerencsém résztvenni; a másik pedig ezzel szoros összefüggésben a választási kampány igazi nyitánya.
Mind a parlamenttel, mind a választással kapcsolatban igen sok kétely merült fel a politikai közvéleményben. Szokás mondani, hogy a parlament üléseinek már nincsen értelmük, és szokás mondani azt is, hogy a választási kűzdelem valódi tétjei láthatatlanok, a pártoknak nincs igazi programja, személyes marakodások és torzsalkodások folynak a hatalomért. Elég széles körben terjed a nemzeti szkepszis.
Mindkét tételben van igazság. Ez a parlament soha nem volt igazán tekintélyes, tekintettel arra, hogy nem választották szabadon és hogy sokáig hűséges kiszolgálója volt a bukott Kádár-rendszernek. Ugyanakkor azonban mégis ez ugy-ahogy az ország legfőbb fóruma, és számos alkalommal kiderült számomra ülve az Országház padsoraiban, hogy még ebben a parlamentben is nagyon sok mindent lehet változtatni.
Nagyon jellegzetes ugyanakkor, hogy milyen ügyekben szenvedtem vereséget. Két dolgot emelnék itt ki, amelyre talán fel sem figyelt a közvélemény. Az egyik az alkoholisták kényszergyógyításával, a másik a gyámüggyel kapcsolatos. Mindkét esetben a bírói útat javasoltam, és a parlament nagy többséggel mindkét esetben a hatóság előjogaiat ismerte el. Tehát a személyiségi jogok, az emberi jogok védelme még nem magától értetődő a mai parlament számára, és ez nemcsak a lehallgatási ügyben volt látható, hanem ezekben a kevésbé feltünő ügyekben is. (folyt.)
1990. február 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|