|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-angol privatizációs szeminárium
|
1990. január 22., hétfő - A Duna Intercontinental Szállóban
hétfőn kétnapos magyar-angol privatizációs szeminárium kezdődött a
londoni Adam Smith Institute és a Pénzügykutató Rt. szervezésében. A
tanácskozáson a Nagy-Britanniában nemrégen lezajlott privatizációs
folyamat tapasztalatainak magyarországi hasznosítási lehetőségeit
kutatják a résztvevők.
Martonyi János privatizációs kormánybiztos elmondotta: míg Angliában a program indítása előtt a vállalatok 30 százaléka volt állami tulajdonban, addig Magyarországon 85-90 százaléka. Ezért nem igazán jó kifejezés az itthoni folyamatra a privatizáció, mert a gazdaság egészét kell a piacgazdaság normáihoz igazítani. A kormánybiztos szerint demokrácia nem lehet magántulajdon nélkül. A hazánkban már megindult privatizációs folyamat azonban úgy zajlik le, hogy az állami vállalatok egy részét bevonják a privatizációba, a többi pedig a régi normák szerint működik tovább. Az, hogy valójában az eddigi vállalat-tulajdonosok egymástól veszik meg a vállalat-részeket, veszélyes tendenciákhoz vezethet, mert így gyakran nem valódi értékükön kelnek el a cégek.
Minthogy még nincs hazánkban piacgazdaság, a vagyonértékelések sem annak elvei szerint készülnek. Nincs valódi értékmérője az eladásoknak. A nyugat-európai országok gyakorlatától eltérően hazánkban a megtakarítások, illetve ezáltal a kisbefektetők nem játszanak szerepet a privatizációban. Éppen ezért nálunk nagy hangsúlyt helyeznek a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre. Nyugat-Európában, így Angliában is a pénzügyi szféra, a kereskedelmi bankok játszottak vezető szerepet a folyamatban.
Az angol szakemberek felhívták a figyelmet: ahhoz, hogy a privatizáció széles körűvé váljon, tömegbázison kell alapulnia. Már azoknak a vállalatoknak is rövid időn belül sikeresen kell gazdálkodniuk, amelyeket az elsők között vontak be a privatizációs folyamatba. Ezért a vállalatok magánulajdonba adását úgy kell alakítani, hogy az érintett cégek dolgozói kezdetben se járjanak rosszabbul, mint eddig. Az angliai tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintett vállalatoknál sokkal erőteljesebb ellenőrzés valósult meg a privatizáció után, mint amikor a központi államirányítás, a minisztériumok felügyelték azokat. Különösen ott tapasztalták ezt, ahol jelentős számban kaptak részvényeket a vállalati dolgozók vagy más kisbefektetők.
A tanácskozáson imertették a különböző pártoknak a privatizációról, a tulajdonreformról vallott elképzeléseit is. (MTI)
1990. január 22., hétfő 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|