Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 04.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye

"Pártonkívüli, független képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám, vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000 Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét, Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét, Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái 181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:

Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?

"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura, az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta. "

Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése


1990.. január 18., csütörtök - Csütörtök délelőtt a kevésbé
fajsúlyos témák tárgyalásával, köztük a vezető állami
tisztségviselők javadalmazásának kérdésével kezdte kétnaposra
tervezett ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága.
A honatyák először arról a törvényjavaslatról foglaltak állást,
miszerint a jövőben nem a kormány határozná meg önmaga, illetve
vezető állásu hivatalnokainak, a nemsokára már főállásu
képviselőknek a fizetését, hanem a Parlament. A bizottság ezzel az
elvi változtatással egyetértett, de az eredeti javaslattal
ellentétben úgy vélekedtek, hogy a viszonyítási alap a képviselők
munkadíja legyen, annak arányában határozzák majd meg az állami
vezetők fizetését, ne pedig fordítva. S miközben ezzel
összefüggésben arról folyt a vita, hogy melyik megoldás lenne a
legjobb, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról,
szinte mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50
ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140
ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül
az egyik érintett, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára
nézve soknak, s a szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel.

    A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítése, létszáma, éves költségvetése, valamint a társadalmi
szervezetek devizaellátására tett javaslatokról. Délután megkezdték
az állami vagyon védelmét szolgáló törvényjavaslatok megvitatását.
(MTI)



1990. január 18., csütörtök 14:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)

1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista) felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk választóikkal.


A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita,
hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a
Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki
elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos,
illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi
bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő
érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta
magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.

    A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról.
Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső
létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg
tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor
jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.

    Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az
átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak
azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a
mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az
élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel
így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen
vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók
országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban
maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)



1990. január 18., csütörtök 17:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)


Ezt követően tértek át a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról,
illetve az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok együttes
tárgyalására. Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa arról
tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogszabálytervezetekről a
különféle pártok is véleményt mondtak már, s többségük egyetértett
azokkal, bár néhány párt ellenzi, hogy e fontos törvényeket még a
jelenlegi Országgyűlés alkossa meg. Tömpe István
pénzügyminiszter-helyettes egyebek között azokra a korábbi
felvetésekre reagált, amelyek szerint félő, hogy ha a
Vagyonügynökség kezdeményezheti az önkormányzatú állami vállalatok
államigazgatási irányítás alól való helyezését, akkor tömeges
,,államosítás,, várható. Mint mondta, ezt a lépést a kormány eddig
még akkor sem igen tette meg, ha annak szükségessége nyilvánvaló
volt, ezután pedig még kevésbé várható. Az pedig csak a külföldi
tőke bizalmát növelné, ha végre tisztázódnának a tulajdonviszonyok,
a tulajdonos akár szervezet formájában is kézzelfoghatóvá válna, s a
társadalom számára mindenképpen megnyugtató lenne, ha a vállalatok
eladásánál, átalakulásánál törvény szavatolná a versenyeztetést, az
ügyletek nyilvánosságát.

    A témával kapcsolatban Puskás Sándor (Heves megye), a bizottság
elnöke megjegyezte: indokolt, hogy a Nemzeti Vagyonügynökség
igazgatótanácsában helyet kapjanak a környezetvédelmi szervek,
valamint a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek,
illetve a társadalombiztosításnak a küldöttei. Szabó Kálmán
(Budapest) azt indítványozta, hogy ha meghirdetik egy gyár részbeni
vagy teljes eladását, akkor erről a tényről, valamint az üzletben
való részvételi lehetőségeikről a dolgozókat is tájékoztatni
kelljen. Javasolta, hogy az új Országgyűlés számára hagyják meg
jogörökségként, miszerint még az ősszel tűzze napirendjére a
tulajdonról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)



1990. január 18., csütörtök 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1058 sz. hírre


Mai mtib1058 számú, Az Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottságának ülése (2.rész) című hírünk 1. bekezdésének 11. sorában
a szöveg helyesen:

    ...államigazgatási irányítás alá való helyezését...
     ---

(MTI)



1990. január 18., csütörtök 17:43


Vissza »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)


A vitában Szabó Kálmán azt javasolta, hogy a Vagyonügynökség
vezetője a zárszámadáskor számoljon be az Országgyűlésnek
tevékenységéről. Séra János (Komárom megye) szerint szükség lenne
arra, hogy az ügynökség önálló vagyonértékelő szervezetet hozzon
létre. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) úgy vélekedett:
nem szabad lehetőséget adni zártkörű pályázatok meghirdetésére, mert
ez kedvező feltételeket biztosít a lobbizáshoz. Fehérné Eke Katalin
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig azt javasolta, hogy a
vagyonügynökséget az Országgyűlés hatáskörébe vonják.

    Ezután a törvénytervezet szövegének részletes vitájával
folytatták a munkát, amellyel csak a késő esti órákban végeztek.
Végül is úgy döntöttek, hogy a terv- és költségvetési bizottság
javasolja: a szervezetet ne Nemzeti, hanem Állami Vagyonügynökségnek
hívják. A törvény az eredetileg tervezettnél egy hónappal előbb,
március 1-jén lépjen hatályba. Erre azért lenne szükség, mert
várhatóan a következő hetekben fel fog gyorsulni a spontán
privatizáció, s mindenképpen meg kell akadályozni az állami vagyon
kiárusítását. A bizottság szerint arra is szükség van, hogy az
Országgyűlés januári ülésszakán előkészítő, valamint jelölő
bizottság alakuljon a Vagyonügynökség szervezetének létrehozására,
ügyvezető igazgatójának megválasztására. A jelölő bizottság
munkájába a pártok parlamenti képviselőit is be kell vonni. Végül is
az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot a terv- és
költségvetési bizottság elfogadta. Ugyancsak elfogadták a képviselők
az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló
törvénytervezetet. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága korábbi
ülésén azt javasolta, hogy a törvénytervezetet módosítsák: megtiltva
az erdőingatlanok elidegenítését. Ezzel a terv- és költségvetési
bizottság nem értett egyet. Úgy foglalt állást, hogy a javaslatot
egy másik jogszabályban, a földtörvényben kell érvényre juttatni.

    A terv- és költségvetési bizottság - mivel csütörtökön nem tudta
befejezni munkáját - pénteken is folytatja ülését. (MTI)



1990. január 18., csütörtök 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD