|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése
|
1990.. január 18., csütörtök - Csütörtök délelőtt a kevésbé fajsúlyos témák tárgyalásával, köztük a vezető állami tisztségviselők javadalmazásának kérdésével kezdte kétnaposra tervezett ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A honatyák először arról a törvényjavaslatról foglaltak állást, miszerint a jövőben nem a kormány határozná meg önmaga, illetve vezető állásu hivatalnokainak, a nemsokára már főállásu képviselőknek a fizetését, hanem a Parlament. A bizottság ezzel az elvi változtatással egyetértett, de az eredeti javaslattal ellentétben úgy vélekedtek, hogy a viszonyítási alap a képviselők munkadíja legyen, annak arányában határozzák majd meg az állami vezetők fizetését, ne pedig fordítva. S miközben ezzel összefüggésben arról folyt a vita, hogy melyik megoldás lenne a legjobb, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról, szinte mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik érintett, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak, s a szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése, létszáma, éves költségvetése, valamint a társadalmi szervezetek devizaellátására tett javaslatokról. Délután megkezdték az állami vagyon védelmét szolgáló törvényjavaslatok megvitatását. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita, hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról. Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.
rész)
|
Ezt követően tértek át a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról, illetve az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogszabálytervezetekről a különféle pártok is véleményt mondtak már, s többségük egyetértett azokkal, bár néhány párt ellenzi, hogy e fontos törvényeket még a jelenlegi Országgyűlés alkossa meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes egyebek között azokra a korábbi felvetésekre reagált, amelyek szerint félő, hogy ha a Vagyonügynökség kezdeményezheti az önkormányzatú állami vállalatok államigazgatási irányítás alól való helyezését, akkor tömeges ,,államosítás,, várható. Mint mondta, ezt a lépést a kormány eddig még akkor sem igen tette meg, ha annak szükségessége nyilvánvaló volt, ezután pedig még kevésbé várható. Az pedig csak a külföldi tőke bizalmát növelné, ha végre tisztázódnának a tulajdonviszonyok, a tulajdonos akár szervezet formájában is kézzelfoghatóvá válna, s a társadalom számára mindenképpen megnyugtató lenne, ha a vállalatok eladásánál, átalakulásánál törvény szavatolná a versenyeztetést, az ügyletek nyilvánosságát.
A témával kapcsolatban Puskás Sándor (Heves megye), a bizottság elnöke megjegyezte: indokolt, hogy a Nemzeti Vagyonügynökség igazgatótanácsában helyet kapjanak a környezetvédelmi szervek, valamint a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek, illetve a társadalombiztosításnak a küldöttei. Szabó Kálmán (Budapest) azt indítványozta, hogy ha meghirdetik egy gyár részbeni vagy teljes eladását, akkor erről a tényről, valamint az üzletben való részvételi lehetőségeikről a dolgozókat is tájékoztatni kelljen. Javasolta, hogy az új Országgyűlés számára hagyják meg jogörökségként, miszerint még az ősszel tűzze napirendjére a tulajdonról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1058 sz. hírre
|
Mai mtib1058 számú, Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.rész) című hírünk 1. bekezdésének 11. sorában a szöveg helyesen:
...államigazgatási irányítás alá való helyezését... ---
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 17:43
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3.
rész)
|
A vitában Szabó Kálmán azt javasolta, hogy a Vagyonügynökség vezetője a zárszámadáskor számoljon be az Országgyűlésnek tevékenységéről. Séra János (Komárom megye) szerint szükség lenne arra, hogy az ügynökség önálló vagyonértékelő szervezetet hozzon létre. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) úgy vélekedett: nem szabad lehetőséget adni zártkörű pályázatok meghirdetésére, mert ez kedvező feltételeket biztosít a lobbizáshoz. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig azt javasolta, hogy a vagyonügynökséget az Országgyűlés hatáskörébe vonják.
Ezután a törvénytervezet szövegének részletes vitájával folytatták a munkát, amellyel csak a késő esti órákban végeztek. Végül is úgy döntöttek, hogy a terv- és költségvetési bizottság javasolja: a szervezetet ne Nemzeti, hanem Állami Vagyonügynökségnek hívják. A törvény az eredetileg tervezettnél egy hónappal előbb, március 1-jén lépjen hatályba. Erre azért lenne szükség, mert várhatóan a következő hetekben fel fog gyorsulni a spontán privatizáció, s mindenképpen meg kell akadályozni az állami vagyon kiárusítását. A bizottság szerint arra is szükség van, hogy az Országgyűlés januári ülésszakán előkészítő, valamint jelölő bizottság alakuljon a Vagyonügynökség szervezetének létrehozására, ügyvezető igazgatójának megválasztására. A jelölő bizottság munkájába a pártok parlamenti képviselőit is be kell vonni. Végül is az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság elfogadta. Ugyancsak elfogadták a képviselők az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvénytervezetet. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága korábbi ülésén azt javasolta, hogy a törvénytervezetet módosítsák: megtiltva az erdőingatlanok elidegenítését. Ezzel a terv- és költségvetési bizottság nem értett egyet. Úgy foglalt állást, hogy a javaslatot egy másik jogszabályban, a földtörvényben kell érvényre juttatni.
A terv- és költségvetési bizottság - mivel csütörtökön nem tudta befejezni munkáját - pénteken is folytatja ülését. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|