|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. január 16., kedd - A közvélemény által is régóta
sürgetett törvényjavaslatokról, az állami tulajdon elherdálását
megakadályozó jogszabály-tervezetekről tárgyalt keddi ülésén az
Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az agrár-képviselők a
parlamenti bizottságok közül elsőként vitatták meg a Nemzeti
Vagyonügynökség létrehozásáról, feladatairól szóló törvény szövegét,
és ahhoz kapcsolódóan az állami vállalatokra bízott vagyon védelmét
célzó jogszabály tervezetét. Az elképzelések szerint mindkét törvény
április 1-jével lépne hatályba, és azok alapján az állami tulajdon
átalakítása ellenőrzötten, a társadalmi érdek érvényesülését
biztosítva folytatódna tovább.
Mint Nagy István pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: a külföldi tőke bejövetelét eddig az is hátráltatta, hogy a partnerek nem tudták, Magyarországon tulajdonképpen kik is az igazi tulajdonosok, kivel tárgyaljanak üzleti szándékaikról. Ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtene a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozása, amely az állami tulajdon törvényben meghatározott része felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A Vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrizné, de számadással tartozna az Országgyülésnek is. Az állami tulajdon védelméről szóló törvényjavaslat pedig a Vagyonügynökség számára lehetővé tenné, hogy bizonyos értékhatárokon felül felügyelje a jogokörén kívül eső, de ugyancsak állami tulajdonnak minősülő értékek eladását, vagy lizingszerződés formájában történő átadását. Jogosítványa kiterjedne arra, hogy adott esetben, ha az ilyen üzleti akció társadalmi érdeket sértene, akár még vétójoggal is megakadályozza annak létrejöttét - hangsúlyozta Martonyi János, a reprivatizáció kormánybiztosa.
E két törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők elsősorban azt a passzust vitatták, amely szerint a Vagyonügynökség kezdeményezhetné az önkormányzó állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Többek szerint ez a kitétel ilyen általános formában nem fogadható el, pontosan körül kellene írni, hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek idevezethenek. Erről azután hosszas vita bontakozott ki a képviselők és a kormány szakemberei között, aminek után a képviselők még mindig kitartottak eredeti felvetésük mellett, s még egy régebbi javaslat is napirendre került ennek kapcsán. (folyt.köv.)
1990. január 16., kedd 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|