|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozó társadalom - Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. január 28., szombat - Salgótarjánban a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola Intézetében szombaton megkezdődött a fiatal közgazdászok kétnapos országos konferenciája. A tanácskozás mintegy 250 résztvevőjét Karakasev Anna, a KISZ Salgótarjáni Bizottságának első titkára köszöntötte a vendéglátó város nevében. Ezután Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter tartott előadást ,,Demokrácia és vállalkozás címmel. Előljáróban az államminiszter rámutatott, hogy egy olyan állam számára, amely nem a XX. századi demokráciák iskoláján nevelkedett, kétségtelenül feszültségeket okoz maga a demokratizálódási program is. Vita van a két tényező, a gazdasági és demokrácia összefüggéseiről is. E két tényező ott találkozik, hogy a demokrácia intézményei olyan emberi szükségleteket elégítenek ki, amelyek nélkül az ember emberi lényege nem nyilvánulhat meg. Egyszerűbben szólva szabadság nélkül a személyiség, a kezdeményezőkészség, az emberi szolidaritás nem lehet igazán működőképest. Sokan értetlenkedve kérdik, miért nem hozzuk először rendbe a gazdaságot, hiszen azután, amikor már gazdagok vagyunk, megengedhetjük magunknak a luxust, megélni a demokráciát. Ez a hamis felfogás a gazdaság és politika, a gazdaság és demokrácia kapcsolatáról visszahallható akadémiai vitákban épp úgy, mint az elméletileg képzetlenebb dolgozók körében. Ám e felfogás képviselői akár ide tartoznak, akár oda, nem tudnak felelni arra a kérdésre, hogy az elmúlt 15-20 évben ugyan mi hiányzott ahhoz, hogy rendet teremtsenek a gazdaságban, hogy ismét teljesítményre képes pályára állítsák.
Vitatkozva e felfogással Pozsgay Imre rámutatott, hogy a gazdaságot mindenekelőtt azoktól a kívülről ható kényszerektől, dezintegráló hatásoktól kell megszabadítani, amelyek működésképtelenné teszik, s az erőszakkal létrehozott integrációk helyébe organikus integrációkat kell létrehozni, ám nemcsak a gazdaságban, de a társadalomban és a politikában is. Pozsgay Imre hangsúlyozta: csak a politikai mozgástér- és szerkezet újjáalakítása teremthet társadalmi, gazdasági viszonyokat, amelyek közepette kibontakozhat a történelmileg egyedül eredményesnek bizonyult integráció, a piac szerepe, s a piacon keresztül az erőforrásokat nem pazarló módon felhasználó vállalkozó személyiség. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vállalkozó társadalom - Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban (2. rész)
|
Pozsgay Imre ezután válaszolt hallgatósága kérdéseire, majd Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora szólt a magyar gazdaság átalakításáról, illetve az ezzel kapcsolatos koncepcióról. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szakítani kell a sztálini modellel, s az ahhoz fűződő illuziókkal, gyökeres modell-váltásra van szükség, amely számol a tulajdonviszonyok, és az érdekeltségi viszonyok átalakításával, működőképessé teszi a társadalmi tulajdont, egyenjogúsítja a társadalmi, a magán és az egyéni tulajdont, megszüntetve a tulajdonformák cimkézését. Az egyetlen megkülönböztető tulajdonság - húzta alá - csak az eredményesség, a hatékonyság lehet. A többi között kifejtette, hogy az új szocialista gazdasági alternatíva középpontjában a vállalkozáson alapuló piac áll, amely a szokványos értelemben vett árupiacon kívül feltételezi a pénzpiacot, a munkaerőpiacot, a termelőeszközök piacát, amely föltételezi és megengedi a tőkehozadékból, vagy akár a külföldi befektetésekből származó magánjövedelmeket is. Ezt az újfajta gazdasági szervezkedést kell összekapcsolni a szocializmus alapvető eszméivel, s kialakítani a humánus, az igazságra törekvő, az emberi méltóságot és szabadságot tiszteletben tartó, anyagi jólétét megvalósító társadalmat. A konferencia első napjának végén ismert kisszövetkezetek vezetői folytattak eszmecserét a hallgatósággal arról, hogyan érzik magukat napjainkban a vállalkozók. (MTI)
1989. január 28., szombat 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|