|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (1. rész)
(OS)
|
1990. február 2., péntek - Az ország 1989. évi társadalmi és politikai életét nagy változások, messzire ható események jellemezték. Ezek közé tartoztak a különböző politikai irányzatok, társadalmi szervezetek közötti egyeztető tárgyalások, az alkotmány módosítása, és annak alapján a Magyar Köztársaság kikiáltása. Az országgyűlés helyreállította az egyesülési és gyülekezési szabadságot, elfogadta a sztrájktörvényt, párttörvényt alkotott, feloszlatta a munkásőrséget. A Kormány liberalizálta a sajtójogot. Megszüntették a magyar-osztrák határon a műszaki zárat, megkezdődött a szovjet csapatok kivonása az országból. Folytatódott a hazatérni nem kívánó külföldi állampolgárok Magyarországra történő beáramlása. Helyzetük rendezését segítette az ENSZ Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozásunk. November 26-án népszavazást tartottak, amelyen a választásra jogosult állampolgárok 58 százaléka, 4 541 077 fő vett részt. Új pártok, mozgalmak, ifjúsági és érdekképviseleti szervek alakultak. 1990. január végéig közel 50 politikai párt jelezte megalakulását és kérte bejegyzését.
Népesedés, foglalkoztatottság
A népszámlálás, amelyből az ország 1990. január 1-i népességszáma pontosan megállapítható, befejezéséhez közeledik. 1989-ben a népesedési folyamatok fő jellemzői hasonlóak voltak az előző évihez: a természetes népmozgalom folytán csökkent, több mint 20 ezerrel a népességszám, az úgynevezett külső vándorlás nyomán nőtt.
1989-ben 121 ezer élveszületés volt, 3700-zal kevesebb, mint az előző évben. A születési arányszám előző években tapasztalt csökkenő tendenciája folytatódott: 1987-ben 11,9, 1988-ban 11,7, 1989-ben 11,4 élveszületés jutott 1000 lakosra.
A múlt évben 141 ezren haltak meg, 1000-rel többen, mint 1988-ban. A halálozási arányszám változatlanul magas, 13,3 ezrelék. Ennek oka egyrészt a népesség öregedése, másrészt az egészségi állapot romlása, amely miatt a fiatalabb korosztályokban is nő a halandóság. A halálozásban továbbra is a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések miatti és az erőszakos úton (baleset, öngyilkosság, stb.) bekövetkezett halálozások száma magas. E három csoportba tartozó halálozások az összes haláleset körülbelül 85 százalékát teszik ki. A csecsemőhalandóság korábbi években tapasztalt lassú csökkenése megállt, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma 16. (folyt. köv.)
1990. február 2., péntek 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (2. rész)
(OS)
|
1989-ben a népesség gazdasági aktivitása lényegében nem változott: az aktív keresők száma 1990 elején mintegy 4,8 millió fő volt, a lakosság 45,4 százaléka. Tovább nőtt az aktív keresők aránya a nem anyagi ágakban. A nagy vállalatoknál kevesebben, a kisszervezeteknél, a magán kisiparban és kiskereskedelemben többen dolgoztak, mint az előző évben.
A munkaerő-kínálat az előző évihez képest némileg növekedett, mivel megjelentek a munkaerőpiacon az 1970-es évek első nagylétszámú évjárataiba tartozó fiatalok, továbbá a hazánkba letelepedés céljából érkezett külföldiek is egyre nagyobb arányban kívántak elhelyezkedni. Növelte a kínálatot a struktúraváltással, illetve egyes gazdasági szervezetek gazdaságtalan működés miatti részleges vagy teljes megszűnésével felszabaduló munkaerő is. A közvetítő szerveknél nyilvántartott álláskeresők száma 1989. III. negyedévében mintegy 22 ezer fő volt, másfélszer annyi, mint egy évvel azelőtt. Az állás-kínálat összességében ennél nagyobb, egy állást kereső személyre átlagosan 2-3 üres munkahely jutott. A feszültségeket a kereslet és a kínálat közötti szakmai és területi eltérések okozták. Elsősorban a szakképzetlen, alacsonyan iskolázott fizikai dolgozók elhelyezkedése ütközött nehézségekbe, de az utóbbi hónapokban romlott a szellemi foglalkozásúak elhelyezkedési lehetősége is. 1989 elején életbe lépett a munkanélküli segélyezés rendszere. Januártól novemberig csaknem 10 ezer fő részesült segélyben. A segélyezés átlagos időtartama 106 nap, az egy hónapra számított segély átlagos összege 4200-4300 forint volt.
Gazdasági élet
1989-ben a gazdaság egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult, széles körben jelentkeztek pénzügyi feszültségek. Konvertibilis devizában a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollár volt, mintegy 600 millió dollárral több az 1988. évinél. A nettó konvertibilis adósságállomány év végi összege 15 milliárd dollárra nőtt. Rubelelszámolásokban a folyó fizetési mérlegben 1,6 milliárd rubel aktívum képződött, a nettó követelésállomány év végi összege 1,7 milliárd rubel volt.
Az állami költségvetés hiánya a megvalósított takarékossági intézkedések, köztük a támogatások csökkentése ellenére, előzetes adatok szerint 53-54 milliárd forint lett. A kialakult hiány nagyobb annál az összegnél, amit év közben a pénzügyi feszültségek enyhítése érdekében elfogadhatónak ítéltek. (folyt.köv)
1990. február 2., péntek 15:47
|
Vissza »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (3. rész)
(OS)
|
A túllépés főbb okai: a költségvetés adósságát terhelő kamatok 1989. évi teljes összegét, és az előző évről áthúzódó részét is 1989-ben számolták el; nőttek a kedvezményes lakáshitelekkel kapcsolatos költségvetési terhek; bizonyos vállalati támogatások a vártnál lassabban csökkentek. A lakáshitelekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat elsősorban az év végi tömeges hitelvisszafizetés kedvezményeivel összefüggő költségvetési teher növelte. A költségvetés nagy hiányának meghitelezésére, valamint az Állami Fejlesztési Intézet részére a jegybank belföldre kihelyezett hiteleinek igen nagy részét, közel négyötödét fordította.
A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek által a vállalatoknak nyújtott hitelállomány 17 százalékkal, mintegy 450 milliárd forintra nőtt. A vállalatok pénzügyi helyzetének alakulásában eltérő folyamatok voltak megfigyelhetők. A gazdálkodók széles körében a likviditási helyzet - összefüggésben a termelői áremelkedés és a cserearány-javulás miatti nyereség növekedéssel - kedvezőbbé vált. Ugyanakkor az év folyamán a fizetési helyzet fokozódó romlása következett be a vállalatok másik, egyre szélesedő körében. A fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízások, a sorbanállások összege a múlt év végén 100 milliárd forint fölé emelkedett, ami a vállalati betétek körülbelül 60 százalékának felel meg. A sorbanálló vállalatok főként a gép- és könnyűiparból, valamint a kereskedelemből kerültek ki.
A gazdaság teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) - előzetes, becsült adatok szerint - 1-2 százalékkal csökkent. A mérséklődéshez mind a csökkenő kereslet, mind az igényekhez való alkalmazkodás hiánya, mind pedig egyes termelési tényezők elégtelensége hozzájárult. A megtermelt összes jövedelem előző évinél kisebb hányada került belföldi felhasználásra. A lakosság fogyasztása nagyjából annyi, a közösségi fogyasztás lényegesen kevesebb volt, mint 1988-ban, a beruházások összességében csökkentek. Az árukivitel az előző évihez hasonló nagyságú, a behozatal annál valamivel nagyobb volt. A cserearányok javultak. Ezzel függ össze, hogy 1989 évben a külkereskedelmi áruforgalom és szolgáltatások kiviteli többlete folyó áron számolva meghaladta az 55 milliárd forintot, ami 16-18 milliárd forinttal több az előző évinél. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:50
|
Vissza »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (4. rész)
(OS)
|
1989-ben az ipari szervezetek teljesítményének mintegy 95 százalékát kitevő vállalatok és szövetkezetek ipari termelése és értékesítése több mint 3 százalékkal elmaradt az előző évitől. A gyors ütemben szaporodó ipari kisszervezetek teljesítménye jelentősen fokozódott, de ez csak részben ellensúlyozta a nagyobb vállalatok termelésének csökkenését. A mérséklődés a belföldi eladásokat és a rubelelszámolású exportot jellemezte, a konvertibilis elszámolású kivitel bővült. A feldolgozó ipar termelése 3,7 százalékkal csökkent. E körön belül legnagyobb volt a termelés-visszaesés a könnyűiparban, ahol 6,6 százalékkal termeltek kevesebbet, mint 1988-ban. A gépipar és a vegyipar termelése közel 4 százalékkal, az élelmiszeriparé csaknem 1 százalékkal csökkent. Kevesebbet termelt az előző évinél az alapanyag-, valamint az energiatermelő szektor is, 3,6, illetve 2,2 százalékkal.
Az ipari termékek rubelelszámolású exportja 6-7 százalékkal csökkent, konvertibilis viszonylatú exportja 6-7 százalékkal emelkedett. Utóbbin belül a kohászati termékek kivitele - a kedvező áralakuláshoz igazodva - az elmúlt évben is jelentősen nőtt. Számottevően bővült a vegyipari és az élelmiszeripari termékek exportja, míg könnyűipari termékekből szerény mértékben emelkedett a kivitel. Gépipari termékekből kevesebbet exportáltak, mint az előző évben. Az ipar belföldi célú értékesítése 4,5 százalékkal csökkent, ezen belül a nagy- és kiskereskedelem számára 5,3 százalékkal értékesítettek kevesebb árut az ipari szervezetek, mint egy évvel azelőtt.
Az országos építési-szerelési tevékenység volumene az 1988. évi csökkenés után 1989-ben kismértékben növekedett. Ezen belül a kivitelező építőipar termelése - főként a kisszervezetek gyors fejlődése következtében - körülbelül 2 százalékkal bővült. Az építési-szerelési munkákon belül tovább emelkedett a fenntartási tevékenység aránya 1989-ben 30 százalék körüli. A kivitelező építőipari szervezetek által átadott építmények száma 1989-ben az előző évinek mintegy háromnegyedét tette ki, ugyanakkor a kivitelezés alatt álló építmények száma és értéke az előző évit jelentősen meghaladta. A kivitelező építőipari szervezetek export munkákat az előző évinél nagyobb arányban végeztek. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:53
|
Vissza »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (5. rész)
(OS)
|
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A növénytermelésen belül nőtt a gabonafélék és az ipari növények termelése és valamelyest a szálas- és tömegtakarmányoké. Gabonából 15 millió tonna termett, az előző évinél 2 százalékkal több. A terméstöbblet a hozamok - főként a kukorica és az árpa termésátlagának - emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetésterülete összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukorrépa termés 17 százalékkal nőtt, a napraforgómag termés kismértékben csökkent. Csaknem valamennyi zöldségféle termésmennyisége elmaradt az előző évitől, kevesebb lett a gyümölcs, valamint a szőlő- és bortermés is. Az év folyamán az állatállomány számottevően csökkent. Az év végén 7,66 millió sertést, 1,6 millió szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 8, illetve 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágóállattermelés 2 százalékkal csökkent, amiben a vágóbaromfi termelés 10 százalékos visszaesése volt a meghatározó.
A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A szállítási igények mérséklődése elsősorban a belföldi szállításoknál jelentkezett, a nemzetközi szállításoknál kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági személyszállításban az utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal emelkedett úgy, hogy a vasúti közlekedés igénybevétele nagyobb, a közúti közlekedésé kisebb lett. A helyi tömegközlekedés utaskilométer-teljesítménye 5 százalékkal csökkent.
A belföldi értékesítési árszínvonal az iparban 13,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alapanyagtermelő ágazatok 20,1 százalékkal értékesítették drágábban termékeiket, mint 1988-ban. A feldolgozó iparban 15,6 százalékos, az energetikai szektorban 4,6 százalékos árszínvonal-emelkedés következett be. Az iparban felhasznált anyagok árszínvonala a belföldi értékesítési árakhoz közelesően, 13 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban az árszínvonal mintegy 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai közel 20 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő állatoké 21 százalékkal, az állati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős áremelkedésben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a termeléshez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támogatások megszűntek. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (6. rész)
(OS)
|
A népgazdaság energiafelhasználása 1,3 százalékkal kisebb volt, mint 1988-ban. A csökkenést a fűtési szezonban kedvezőbb átlaghőmérséklet, a termelés és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődése tette lehetővé. A termelő ágak, valamint a kommunális szféra felhasználásának 2,2 százalékos csökkenése mellett a lakosság felhasználása valamelyest emelkedett. Az energiaforrások között nőtt a földgáz és az atomerőművi villamosenergia szerepe. A felhasználás 51,4 százalékát fedezték importból, valamivel nagyobb hányadát, mint 1988-ban.
Beruházásokra 322 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 10 százalékkal többet, mint 1988-ban. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 252 milliárd forintot fizettek ki. Miután a beruházási árszínvonal 11-12 százalékkal emelkedett, a beruházások volumene kismértékben csökkent. Mind az építési beruházások, mind a gépberuházások körülbelül 2 százalékkal elmaradtak az 1988. évitől. Csökkent a belföldi és a rubelelszámolású import gépek beruházása, míg a nem rubelelszámolású import gépberuházás számottevően emelkedett. A lakosság és az önállók beruházásának volumene növekedett.
Az év folyamán a vállalati kör szervezetében további erőteljes átalakulás ment végbe. Amíg a megelőző három évben összesen mintegy háromezerrel bővült a gazdálkodó szervezetek száma, addig 1989-ben a növekedés meghaladta a 4400-at. A növekmény több mint kilenctizedét korlátolt felelősségű társaságok, 4-5 százalékát részvénytársaságok adták. A nagyvállalatok szétválása, illetve az új szervezeti formák térhódítása valamennyi népgazdasági ágban megfigyelhető volt. Az év végén 15 235 jog személyiségű gazdálkodó szervezet működött az országban, 40 százalékkal több, mint az év elején. Jelentősen gyarapodott a vegyes - állami, szövetkezeti és magán - tulajdonú szervezetek száma. Ezek egy része külföldi tőke bevonásával működött.
Külgazdasági kapcsolatok
A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiányát lényegében a magas kamatteher és az idegenforgalommal összefüggő fizetések passzívuma idézte elő. Összegüket a külkereskedelmi áruforgalomban képződött aktívum csak részben tudta ellentételezni. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (7. rész)
(OS)
|
A nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom aktívuma - határparitáson, az előkalkulált fuvarköltségek figyelembe vételével - 540 millió dollár volt, 45 millió dollárral több az 1988. évinél. A kiviteli többlet növekedését a cserearány 2,3 százalékos javulása, azaz a kiviteli áraknak a behozatali áraknál gyorsabb ütemű emelkedése tette lehetővé. Ugyanakkor a kivitel volumenének 5 százalékos bővülése elmaradt a behozatalétól, amely 7 százalékot tett ki. A behozatal mindenekelőtt a liberalizált termékek körében emelkedett. Ezek a termékek a teljes nem rubelelszámolású importból több mint 40 százalékkal részesedtek. A kivitel elsősorban anyagjellegű és mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből nőtt.
A rubel elszámolású folyó fizetési mérleg jelentős nagyságú többlete elsősorban az áruforgalom alakulásával függ össze. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma - határparitáson - meghaladta az 540 millió rubelt, ami majdnem 2,5-szerese az 1988. évinek. Emellett aktívum-növelő tényező volt a szállítások és fizetések időbeli eltérése is. További jelentős többlet képződött az idegenforgalomban és a szolgáltatások területén. Ez utóbbi emelkedése döntően a jamburgi szerelési munkák bevételéből adódott. A külkereskedelmi áruforgalom aktívum-növekedésének túlnyomó része a 3,8 százalékos cserearány-javulásra vezethető vissza, de hozzájárult az is, hogy a behozott áruk mennyisége 7 százalékkal csökkent, míg az exportált termékeké 6 százalékkal.
A nemzetközi idegenforgalom, mind a be-, mind a kiutazás élénk volt 1989-ben. Az év folyamán a Magyarországra érkezett külföldiek száma megközelítette a 25 millió főt, ez az előző évihez képest 39 százalékos növekedést jelent. Legtöbben Ausztriából, Lengyelországból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából érkeztek, országonként 3,5-4,5 millióan. A Szovjetunióból és Jugoszláviából, ahonnan a hagyományos útleveles forgalom is jelentősen nőtt, a kishatárforgalom keretében további 2,9 millióan, illetve 453 ezren látogattak Magyarországra.
A magyar állampolgárok külföldi utazásainak erőteljes növekedése 1989-ben folytatódott. A kiutazások száma meghaladta a 14 milliót, ami 30 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A legtöbb kilépés, 5,9 millió az osztrák határszakaszon történt, itt a növekedés 95 százalékos volt. Ennél is nagyobb arányban, 2,9-szeresére nőttek a kilépések a jugoszláv határszakaszon, bár számuk csak 2,7 milliót tett ki. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:00
|
Vissza »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (8. rész)
(OS)
|
A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásból jelentősen emelkedtek, a kiadások csökkentek. Az aktívum így több mint kétszerese lett az 1988. évinek, és meghaladta a 350 millió rubelt. Nem rubelelszámolásokban szintén nőttek a bevételek, de messze elmaradva az 1988 óta meredeken emelkedő kiadásoktól. Az egyenleg, amely hosszú éveken keresztül jelentős, majd 1988-ban már nagyon szerény összegű aktívummal zárt, 1989-ben - utazási számlák nélkül - közel 420 millió dollár passzívumot mutat.
A turisták elhelyezését szolgáló - fizetővendéglátás nélkül számított - 175 ezer kereskedelmi szálláshelyi (szálloda, turistaszállás, kemping stb.) férőhely-szám alig haladta meg az előző évit. Kevéssé, nem egészen 9 ezerre emelkedett a magán panziók és kempingek befogadóképessége. Jelentős változás következett be a fizetővendéglátásban: a szervezett fizetővendéglátó helyek száma 9 százalékkal, 133 ezerre csökkent, a nem szervezett fizetővendéglátóké pedig 336 ezerre, több mint 20 százalékkal emelkedett.
A lakosság életkörülményei
1989-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az előző évihez képest 2 százalék körüli mértékben emelkedett. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 10 ezer forintot. Ez a nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó elvonást, valamint a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve az előző évihez közelálló reálbér színvonalat jelent. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete körülbelül 8 900 forint volt, ami a reálkereset 3-4 százalékos csökkenését jelenti.
A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül nyugdíjakra 156,9 milliárd forintot folyósítottak, 21 százalékkal többet, mint 1988-ban. A nyugdíjasok száma egy év alatt 55 500 fővel gyarapodott, számuk elérte a 2 477 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 18 százalékkal több volt, mint az előző évben. A növekedés részben a nyugdíjasok cserélődéséből adódott. A már nyugdíjban lévők többségénél a nyugdíj-emelés nem érte el a vásárlóerő csökkenésének mértékét, így nyugdíjuk reálértéke ismét csökkent. 1989. januárjában a sajátjogú nyugdíjasok 32 százalékának 3000-4000 forint között, 33 százalékának 4000-5000 forint között volt az alapnyugdíja. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (9. rész)
(OS)
|
Családi pótlékra 53,3 milliárd forintot fizettek ki, 44 százalékkal többet, mint az előző évben. A kifizetett összeg növekedése a családi pótlék, fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó kétszeri emeléséből, valamint a pótlékban részesülő családok számának növekedéséből adódott. 1989-ben 1 370 000 család részesült családi pótlékban.
Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 10,9 milliárd forintot, az előző évinél 21 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 243 ezren vették igénybe, 6000 fővel többen, mint az előző évben.
1989-ben a fogyasztói árszínvonal növekedése 17 százalékos volt, ami egy lakosra számítva átlagosan havi majdnem 1000 forint többletkiadást jelent. Az alapvető fogyasztási javak és a lakásvásárlás, építkezés árszínvonala az átlagosnál jobban, 19,4 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben a gyógyszerek drágultak, átlagosan 80, az újságok, folyóiratok 60, a helyi tömegközlekedés díjai 55, a tej- és tejtermékek 40 százalékkal. Viszonylag mérsékelt árnövekedés volt a ritkábban vásárolt és a nem közszükségletinek minősíthető javak körében.
A hazai lakossági fogyasztás - amely magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, de nem tartalmazza a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását - lényegében az előző évi szinten maradt. A magyar lakosság fogyasztása, a jelentős magánimport következtében, több mint 2 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 1-1,5 százalékkal csökkent. A forgalom egészének csökkenése mellett egyes nagyértékű tartós javak beszerzése jelentősen emelkedett. A vállalatok által lebonyolított külkereskedelmi forgalomban 136 ezer személygépkocsit hoztak be, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az import túlnyomó része - 130 ezer darab - rubelelszámolású volt, az előző évinél 7 százalékkal több. A nem rubelelszámolású import 2,7-szeresére nőtt, azonban mindössze 6 ezer darabot tett ki. A magánforgalomban behozott személygépkocsik száma 68 ezer volt, szemben az előző évek 5-8 ezer közötti mennyiségével. A gépkocsira várakozók száma az év folyamán kissé csökkent, de továbbra is igen magas, 357 ezer. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (10. rész)
(OS)
|
December 31-én a lakosság takarékbetét állománya a bankoknál és az utazási irodáknál együtt 320,9 milliárd forint volt, 24,5 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A növekedés egésze kamatjóváírásból adódott, a 32,6 milliárd forint kamatjóváírás nélkül számítva a betétállomány 8,1 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés a forintban elhelyezett betéteknél következett be, a devizaszámlákon elhelyezett betétek állománya nőtt. A lakosság értékpapírban megjelenő megtakarítása tovább emelkedett.
1989-ben az országban 51 500 lakás épült fel, az előző évinél mintegy ezerrel több. Állami erőből ötezer, magánerőből - túlnyomórészt hitel igénybevételével - 46 500 lakás készült el.
A közüzemi vízművek víz- és ivóvíztermelő-kapacitása 3-4 százalékkal növekedett. Az ivóvíz-hálózat hossza 51,3 ezer km, 8,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A szennyvíztisztító-kapacitás némileg, a csatornahálózat jelentősebben, majdnem 20 százalékkal bővült és hossza meghaladta a 11,4 ezer kilométert.
A távbeszélő hálózatba 1989-ben kapcsolták be az első digitális központot. A főállomások száma közel 52 ezerrel nőtt. Egyidejűleg a telefonra várók száma 552,5 ezerre emelkedett. A telefax állomások száma 3,6 ezerrel bővült, és az év végére megközelítette a 4,7 ezret. Új szolgáltatásként indult 1989-ben a videotex és a minitex.
1989-ben az orvosok száma 36 800, a dolgozó orvosok száma 31 500 volt. A viszonylag kedvező orvosellátottság mellett egyes munkakörökben létszámhiány van. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 49-cel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 3,4 százalék. A fogorvosellátottság alacsony, a gyógyszerészellátottság és a kórházak ápoló- és egyéb egészségügyi személyzettel való ellátottsága közepes. A működő kórházi ágyak száma lényegesen nem változott, megközelíti a 105 ezret.
A megbetegedési helyzet fő tendenciában, a leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek körében nem történt változás. A heveny fertőző megbetegedések közül jelentősen emelkedett - közel 3 ezer volt a dizentéria fertőzés. Rendkívül nagy volt a kanyaróban megbetegedettek száma: 17,6 ezer, szemben az előző évi 1100-zal. 1989 végéig 32 AIDS-es beteget találtak, közülük 21 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 202. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (11. rész)
(OS)
|
A táppénzesek aránya tovább nőtt, 1989-ben 6,9 százalék volt, négy tized százalékponttal magasabb, mint az előző évben.
1989-ben a működő bölcsődei helyek száma 57 ezer, 7 százalékkal kevesebb az előző évinél a születésszám csökkenése, valamint a gyermekgondozási segély és díj fokozottabb igénybevétele miatt.
Az 1989/90. tanévben az óvodák 392 ezer gyermek ellátását biztosítják. A múlt év folyamán néhány kisebb kihasználtságú tanácsi és több üzemi óvodát megszüntettek. Ezzel az óvodai helyek száma majdnem 12 ezerrel, a gyermeklétszám 1500-zal csökkent, az óvodák kihasználtsága némileg növekedett: míg 1988-ban 1000 helyre 978 gyermek jutott, addig 1989-ben 1004.
Az általános iskolákban 1 184 000 diák tanul, 59 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen kívül 38 ezer fogyatékos gyermek részesül általános iskolai képzésben. 323 általános iskolában folyik nemzetiségi nyelvű oktatás, ahol a múlt tanévben 44 ezer gyermek tanult. Az általános iskolai tanulók nem egészen 5 százaléka tanul váltott rendszerben. A tanulók 39 százaléka, ebből az első osztályosok 72 százaléka napközis. A 8. osztályt 1989-ben 171 ezren, az előző évinél 21 ezer fővel többen fejezték be. A végzettek 93,3 százaléka, az egy évvel korábbinál kisebb hányada tanulhat tovább, annak ellenére, hogy a középfokú iskolákban az első évfolyamosok létszáma emelkedett.
A középfokú iskolák első osztályaiban átlagosan 12 százalékkal, ezen belül a gimnáziumokban 17 százalékkal, a szakközépiskolákban 13 százalékkal, a szakmunkásképző iskolákban közel 10 százalékkal nőtt a létszám. A tanulók száma összesen 490 ezer, 42 ezerrel több, mint az előző évben. A középiskolások közel fele járt gimnáziumba. A szakmunkástanulók száma 202 ezer fő. Az ország 10 nemzetiségi nyelvet is oktató középiskolájában közel 1200 diák képzése folyik. A 11 felekezeti gimnáziumban 3600-an tanulnak. A középiskolák esti tagozatán 75 600 felnőtt tanul, 45 százalékuk meglévő végzettségét kiegészítő képzésben vesz részt. 1989-ben 107 ezer fiatal - a megfelelő korúak 73 százaléka - szerzett középfokú végzettséget. A végzettek 23 százaléka gimnáziumi, 27 százaléka szakközépiskolai érettségit, 47 százaléka szakmunkásvizsgát tett, 3 százaléka szakiskolai képesítést szerzett.
A középfokú intézmények fejlesztése elmaradt a tanulólétszám növekedésétől. Az osztályok létszáma minden iskolatípusban magasabb az előző évinél. A diákotthoni ellátást a tanulók kisebb hányada - 17 százaléka - veheti igénybe. Ezek a körülmények elsősorban a középfokú intézményektől távol lakók tanulási lehetőségeit korlátozzák. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:09
|
Vissza »
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (12. rész)
(OS)
|
A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 72 ezer fiatal tanul. Az első évfolyamokra több mint 20 ezer fő iratkozott be. A hallgatók 84 százaléka, az előző évinél kisebb hányada részesül rendszeres állami támogatásban, és diákotthoni ellátást a korábbival azonos részük vehet igénybe. A felsőoktatásban 28 400 felnőtt tanul iskola mellett. Számuk - részben a fiatal korosztályok magasabb iskolázottsága, részben a kedvezőtlenebb tanulási feltételek miatt - alacsonyabb, mint korábban, és több mint kétharmaduk a rövidebb tanulmányi idejű főiskolai képzésben részesül.
Az 1989/90. tanévben 2 500 külföldi diák tanul hazánkban, a külföldön tanuló magyar diákok száma 1 000. (OS)
1990. február 2., péntek 16:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|