Rendszerváltás és az MTI

	A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (8. rész) (OS)
A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásból jelentősen emelkedtek, a kiadások csökkentek. Az aktívum így több mint kétszerese lett az 1988. évinek, és meghaladta a 350 millió rubelt. Nem rubelelszámolásokban szintén nőttek a bevételek, de messze elmaradva az 1988 óta meredeken emelkedő kiadásoktól. Az egyenleg, amely hosszú éveken keresztül jelentős, majd 1988-ban már nagyon szerény összegű aktívummal zárt, 1989-ben - utazási számlák nélkül - közel 420 millió dollár passzívumot mutat. A turisták elhelyezését szolgáló - fizetővendéglátás nélkül számított - 175 ezer kereskedelmi szálláshelyi (szálloda, turistaszállás, kemping stb.) férőhely-szám alig haladta meg az előző évit. Kevéssé, nem egészen 9 ezerre emelkedett a magán panziók és kempingek befogadóképessége. Jelentős változás következett be a fizetővendéglátásban: a szervezett fizetővendéglátó helyek száma 9 százalékkal, 133 ezerre csökkent, a nem szervezett fizetővendéglátóké pedig 336 ezerre, több mint 20 százalékkal emelkedett. A lakosság életkörülményei 1989-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az előző évihez képest 2 százalék körüli mértékben emelkedett. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 10 ezer forintot. Ez a nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó elvonást, valamint a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve az előző évihez közelálló reálbér színvonalat jelent. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete körülbelül 8 900 forint volt, ami a reálkereset 3-4 százalékos csökkenését jelenti. A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül nyugdíjakra 156,9 milliárd forintot folyósítottak, 21 százalékkal többet, mint 1988-ban. A nyugdíjasok száma egy év alatt 55 500 fővel gyarapodott, számuk elérte a 2 477 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 18 százalékkal több volt, mint az előző évben. A növekedés részben a nyugdíjasok cserélődéséből adódott. A már nyugdíjban lévők többségénél a nyugdíj-emelés nem érte el a vásárlóerő csökkenésének mértékét, így nyugdíjuk reálértéke ismét csökkent. 1989. januárjában a sajátjogú nyugdíjasok 32 százalékának 3000-4000 forint között, 33 százalékának 4000-5000 forint között volt az alapnyugdíja. (folyt.köv.) 1990. február 2., péntek 16:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »