Rendszerváltás és az MTI

	A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (6. rész) (OS)
A népgazdaság energiafelhasználása 1,3 százalékkal kisebb volt, mint 1988-ban. A csökkenést a fűtési szezonban kedvezőbb átlaghőmérséklet, a termelés és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődése tette lehetővé. A termelő ágak, valamint a kommunális szféra felhasználásának 2,2 százalékos csökkenése mellett a lakosság felhasználása valamelyest emelkedett. Az energiaforrások között nőtt a földgáz és az atomerőművi villamosenergia szerepe. A felhasználás 51,4 százalékát fedezték importból, valamivel nagyobb hányadát, mint 1988-ban. Beruházásokra 322 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 10 százalékkal többet, mint 1988-ban. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 252 milliárd forintot fizettek ki. Miután a beruházási árszínvonal 11-12 százalékkal emelkedett, a beruházások volumene kismértékben csökkent. Mind az építési beruházások, mind a gépberuházások körülbelül 2 százalékkal elmaradtak az 1988. évitől. Csökkent a belföldi és a rubelelszámolású import gépek beruházása, míg a nem rubelelszámolású import gépberuházás számottevően emelkedett. A lakosság és az önállók beruházásának volumene növekedett. Az év folyamán a vállalati kör szervezetében további erőteljes átalakulás ment végbe. Amíg a megelőző három évben összesen mintegy háromezerrel bővült a gazdálkodó szervezetek száma, addig 1989-ben a növekedés meghaladta a 4400-at. A növekmény több mint kilenctizedét korlátolt felelősségű társaságok, 4-5 százalékát részvénytársaságok adták. A nagyvállalatok szétválása, illetve az új szervezeti formák térhódítása valamennyi népgazdasági ágban megfigyelhető volt. Az év végén 15 235 jog személyiségű gazdálkodó szervezet működött az országban, 40 százalékkal több, mint az év elején. Jelentősen gyarapodott a vegyes - állami, szövetkezeti és magán - tulajdonú szervezetek száma. Ezek egy része külföldi tőke bevonásával működött. Külgazdasági kapcsolatok A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiányát lényegében a magas kamatteher és az idegenforgalommal összefüggő fizetések passzívuma idézte elő. Összegüket a külkereskedelmi áruforgalomban képződött aktívum csak részben tudta ellentételezni. (folyt.köv.) 1990. február 2., péntek 15:57
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »