|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a népszámlálás (1. rész)
|
1990. január 2., kedd - Január 2-án, kedden megkezdődött a
népszámlálás, amelyet immár 120 esztendeje tízévenként szervez meg
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal.
A több mint 37 ezer számlálóbiztos január 2. és február 3. között felkeresi az ország valamennyi állampolgárát. Akik esetleg valami okból kimaradnak, azoknak az adatait február 20-ig írják össze. A népszámlálás úgynevezett eszmei időpontja egyébként 1990. január 1-jén 0 óra. A felmérés az akkori állapotot rögzíti. Az összeírás módszerei különbözőek lehetnek, saját kezűleg is ki lehet tölteni a kérdőíveket, esetleg a számlálóbiztos segítségével, de kérésre a KSH megbízottja tölti ki a megfelelő rubrikákat a válaszok alapján.
A népszámlálási adatok nélkülözhetetlenek az államigazgatás, a központi és helyi igazgatás, valamint a tudományos kutatás számára. A helyi, városi, községi és megyei adatokat igénylik a napjainkban alakuló, és egyre nagyobb szerepet játszó önigazgatási szervek és intézmények, a különböző szervezetek és pártok. A mostani népszámlálás fontosságát növeli, hogy a lakosság is egyre több információra tart igényt szűkebb és tágabb környezetéről, a társadalom szerkezetéről, egyes rétegek és csoportok helyzetéről.
Az idei népszámlálás különös figyelmet szentel a nemzetiségi hovatartozás felmérésének; ezzel kapcsolatos az anyanyelvre, a ,,beszélt,, nyelvre, valamint az arra vonatkozó kérdés, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát. Mivel vitatott a cigányok nemzetiségként való elismerése - erről a nemzetiségi törvény nem rendelkezett - ezért a cigány megjelölés is szerepel a nemzetiségek felsorolása között.
A lakosság 20 százalékától egy részletesebb, kiegészítő kérdéseket is tartalmazó kérdőív kitöltését kérik. Ez a reprezentatív felvétel kiterjed egyebek között a munkába járás módjára, az ingázás jellemzőire, a főfoglalkozás melletti kereső tevékenység felmérésére. A vagyoni helyzettel kapcsolatos kérdések azonban a részletesebb kérdőíven sem szerepelnek.
A népszámláláskor felvett adatok titkosak, semmiféle visszaélésre nincs mód. A személyi adatokat tartalmazó, fejléccel ellátott kérdőívekről a válaszokat számítógépre viszik; itt készülnek a táblázatok, amelyeken már semmiféle azonosító jel nincs. A kérdőíveket pedig a legrövidebb időn belül megsemmisítik. (folyt. köv.)
1990. január 2., kedd 10:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|