 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MUOSZ elnökségének ajánlása
" A Magyar Újságírók Országos
Szövetségének Elnöksége 1990. január 31-i ülésén határozatot hozott,
amely szerint egyetért a Független Jogász Fórum által készített
választási, etikai kódexben foglaltakkal, és ajánlja a
szerkesztőségeknek, hogy ehhez csatlakozzanak."
SZER, Magyar híradó:
Amerika és az SZDSZ-MDF vita - Mécs Imre nyilatkozata
"Az amerikai Tájékoztatási Hivatal meghívta a Magyar Demokrata
Fórum és az SZDSZ vezető személyiségeit, hogy együtt tegyenek
látogatást az Egyesült Államokban, tartsanak ott előadásokat,
találkozzanak az amerikai vezető szervezetekkel és személyiségekkel.
Mi ezt a látogatást lemondtuk, illetve csak külön vagyunk
hajlandók abszolválni és ennek nagyon nyíltan megmondva az az oka,
hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetősége - és jelesül Antall József
elnök - nem határolta el magát Csurka István legutóbbi, a Vasárnapi
Újságban történt megnyilatkozásaitól."
|
|
|
|
|
|
 |
Mélyponton
|
1990. február 1. csütörtök (MTI) - A magyar röplabdasport
számára az 1989/90-es idény szerdán este véget ért. Békéscsabán az
NSZK ellen ,,B,, világbajnoki selejtezőn lépett pályára a női
válogatott, s újabb 3:0-ás vereséggel búcsúzott a tornától. (A
férfiak már korábban erre a sorsra jutottak a spanyoloktól
elszenvedett vereségek után). Klubszinten sem kedvezőbb a kép: az
európai kupákban legtovább állva maradt két együttes, a Vasas és a
Tungsram gárdája január 24-én mondott búcsút egy időre a nemzetközi
színtérnek.
A szurkolók lassan már hozzászoknak - ha még nem szoktak hozzá -
a vereségekhez, a kudarcokhoz. De hozzá lehet-e, kell-e szokni
egyáltalán? Meddig tart még a ,,mélyrepülés,,, a lélektelen játék?
Mert búcsúzni lehet szépen is. De a csapatoknak még
,,becsületjátszmát,, sem igen sikerül nyerniük.
Nincs irigylésre méltó helyzetben Tatár Mihály, a női válogatott
kapitánya, az egykori sokszoros válogatott, aki arról ismert, hogy
képes volt ,,meghalni,, a pályán, de nem tudott lélektelenül
játszani. ,,Monológja,, sok mindenre fényt deríthet.
- Mivel az első mérkőzésen 3:0-ra kikaptunk, gyakorlatilag tét
nélküli volt a visszavágó. Ezért is bíztam benne, hogy feloldódnak a
játékosok, jobb teljesítményt nyújtanak. Nem így történt. Pedig a
lelkes közönség legalább egy jó játszmát megérdemelt volna
Nem
értem, hogyan lehetett az első két szettben ennyire alárendelt
szerepet játszani, s a harmadikban taktikai hibák miatt 10:5-ről
veszíteni. Ismét bebizonyosodott, hogy nem tud küzdeni a csapat. De
hogyan is tudna, ha a bajnoki mérkőzéseken nem szokja meg a hajtást.
A klubedzések nem megfelelőek, nem fejlődnek a játékosok,
megelégednek egy-egy kisebb eredménnyel, hazai győzelemmel. De a
nemzetközi porondon ez kevés
Sajnos, sokan jól érzik magukat a
,,langyos vízben,,. Jellemző a közömbösség, a nem megfelelő
hozzáállás. Hogy mi lehet a kiút? A szövetségi kapitánynak nincs
olyan hatásköre, hogy megszabja az egyesületi felkészülést. A
válogatottban már nem az alapokat kellene lerakni, pedig most
gyakran ez a helyzet. Tervezem az 1973-74-es születésű fiatalok
meenedzselését. Többször kell őket nemzetközi mérkőzéseken
szerepeltetni, hogy tapasztalatokat szerezzenek, szokják meg a
,,profi,, szemléletet. A búcsúk után most a bajnokság kerül
előtérbe, majd az április eleji edzőtábort követően két nemzetközi
tornán veszünk részt.+++
1990. február 1., csütörtök 13:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|