 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MUOSZ elnökségének ajánlása
" A Magyar Újságírók Országos
Szövetségének Elnöksége 1990. január 31-i ülésén határozatot hozott,
amely szerint egyetért a Független Jogász Fórum által készített
választási, etikai kódexben foglaltakkal, és ajánlja a
szerkesztőségeknek, hogy ehhez csatlakozzanak."
SZER, Magyar híradó:
Amerika és az SZDSZ-MDF vita - Mécs Imre nyilatkozata
"Az amerikai Tájékoztatási Hivatal meghívta a Magyar Demokrata
Fórum és az SZDSZ vezető személyiségeit, hogy együtt tegyenek
látogatást az Egyesült Államokban, tartsanak ott előadásokat,
találkozzanak az amerikai vezető szervezetekkel és személyiségekkel.
Mi ezt a látogatást lemondtuk, illetve csak külön vagyunk
hajlandók abszolválni és ennek nagyon nyíltan megmondva az az oka,
hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetősége - és jelesül Antall József
elnök - nem határolta el magát Csurka István legutóbbi, a Vasárnapi
Újságban történt megnyilatkozásaitól."
|
|
|
|
|
|
 |
Katonai kommentárunk: Meddig kellenek ezek a katonák? (1.rész)
|
1990 január 31. (MTI-PRESS) - Egyre több híradás foglalkozik
azzal, hogy a Kelet-Európában ,,ideiglenesen,, állomásozó szovjet
csapatokat mielőbb teljesen ki kellene vonni ebből a térségből.
Különféle politikai-katonai, geostratégiai megfontolásokból ez az
óhaj aa legmarkánsaabban Magyarországon és Csehszlovákiában kevésbé
sürg etően pedig - Lengyelországban jelentkezik, mig a leghalványabb
a Német Demokratikus Köztársaságban. (Nem mintha a hivatalos
állásponttól eltérően az NDK-ban zajló tömegtüntetéseken ez a
követelés nem kapna mind észrevehetőbb felhangot.)
Tulajdonképpen négy, egymástól különböző létszámú és fegyverzetű
szovjet hadseregcsoportról van szó: a déliről (Magyarország), a
középsőről (Csehszlovákia), az északiról (Lengyelország) és a
legnagyobbról, az NDK területén összpontosított központi
hadseregcsoportról. Nyugati hírszerzői források az első három
együttes személyi állományát 180 ezer főre becsülik, s az utóbbit
sem kevesebbre.
Hogy ezeket összességében, vagy külön-külön milyen mértékben
érintik majd a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon az idén várható
megállapodások, ez pillanatnyilag még nyitott kérdés. Egy dolog
azonban bizonyos: széles körű támogatásra számíthat az a szovjet
állásfoglalás, miszerint még ebben az évtizeden az idegen haderőket
el kell távolítani Európából. Ez persze, korántsem jelenti azt,
mintha ezzel Nyugaton minden érdekelt fél egyetértene, mert hiszen a
NATO-ban máris élénk vita tárgya, a Varsói Szerződés egyoldalú
csapatcsökkentéseit kellene-e hasonló lépésekkel viszonozni, vagy
sem (a többség - úgy tűnik - ellene van ennek). Másrészt az atlanti
tömb tagállamainak kormányai úgy vélik, nem kell elkapkodni a
dolgokat, mivel - úgymond - bármilyen sietség árthat az atlanti
szolidaritásnak és a kelet-európai-szovjetunióbeli ,,kihívásokra,,
adandó válasz hatékonyságának.
Anélkül, hogy az érvek és ellenérvek összevetésénél mélyéségében
viszgálnánk, hogy a második világhábo rú u tán miként konzerválódott
más államok külföldi katonai jelenléte a kontinensen, vegyük
szemügyre a tényeket. Az Egyesült Államok legjobban kiképzett és
felkészített hadműveleti csoportosításainak több mint 300 ezer
katonáját tartja Nyugat-Európában - ebből 200 ezret az NSZK-ban a 7.
tábori hadsereg és a harcászati légierő állományában, a többit a
földközi-tengeri 6. flottánál és a földrészhez közeli
haditámaszpontokon. A csaknem félmilliós nyugatnémet Bundeswehr
támogatására az NSZK-ban települt egyéb szövetséges
1990. január 31., szerda 12:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|