|
|
|
|
Hó nélkül nem megy...
|
1990. január 30. kedd (MTI) - Egy hét mulva a Mátrában randevuztak volna hét ország tinédzser biatlonosai, ám most már bizonyos, hogy a korosztály idei nagy találkozójából semmi sem lesz. Az Ifjusági Barátság Versenynek - amelyet minden esztendőben megrendeznek - erre az évre Galyatetőt jelölték szinhelyéül, ám a házigazda Magyar Si Szövetség kénytelen volt lemondó telexüzeneteket továbbitani Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba egyaránt.
- Bizony, rettenetesen elbánt velünk az időjárás, egy árva hópehely sem hullott hegyeinkben, márpedig égi áldás nélkül nem tudunk IBV-t rendezni, bármennyire is szeretnénk - fakadt ki Holéczy Tibor, a szövetség főtitkára, aki a kényszerű visszalépést indokolta az MTI munkatársának. - Kész katasztrófa, amikor pedig a házigazdaság ezuttal kétszeresen is fontos lett volna...
Merthogy jövőre Galyatetőn lenne a juniorok biatlon világbajnoksága...
- Igy igaz, s az IBV-t afféle főpróbának szántuk, ahol nem csupán versenyzőink vizsgázhattak volna, hanem mi, a szövetség is, szervezésből, rendezésből...
Nem merült fel, hogy ha már nálunk nem, de valahol a szomszédban mégiscsak lebonyolitsák az IBV-t?
- Eszünkbe jutott, hogy talán Erdélyben meg lehetne csinálni, de aztán elálltunk az ötlettől, s az a megfontolás kerekedett felül, hogy a még mindig képlékeny politikai helyzetben tul korai volna egy ilyen esemény odavitelével próbálkozni. Más ország pedig szóba se jöhet ez idő tájt, amikor hó, különösképpen versenyzésre alkalmas, sehol sincsen. Egész Európa téli sportja megszenvedi a januári tavaszt, ami persze sovány vigasz számunkra.
Volt már ,,fehér lepelben,, ennyire szegény évadja a magyar sisportnak?
- Jómagam nem emlékszem hasonlóra, ha igaz, mifelénk utoljára valamikor az 1910-es évek közepén volt ekkora hiány hóból.
Az IBV-t le kellett mondani, mivel az utolsó haladék határideje is lejárt. Viszont itt vannak a szövetség nyakán az országos bajnokságok. Azokat is törlik, vagy csak elhalasztják, bizva abban, hogy végül is nem kell külföldi szinhelyet keresni, mint történt az például legutóbb az alpesi sizők esetében?
- Már beszéltem hivatásos meteorológussal is, hogy ,,havas igéretet,, csikarjak ki tőle, mert nem szeretnénk az OB-ket is magunk előtt tologatni. Ha igaz, a szomszédainknál napokon belül havazni fog, Magyarországon pedig a jövő hét elejére remélhető, hogy az égiek megkönyörülnek rajtunk, hóért epekedőkön...+++
1990. január 30., kedd 12:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|