|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
- Kántor Lajos - 3. folyt.
|
- A szeparatizmus vádja ez így hangzott el. A szeparatizmust arra értették - mert ezt többször a fejünkhöz vágták -, hogy miért akarunk külön intézményeket, külön iskolákat, amikor olyan jól megvagyunk, és annyira szeretjük egymást és olyan jó barátságban vagyunk.
Mi, a romániai Magyar Demokrata Szövetség már első percben kinyilvánította azt, hogy a független, szabad, demokratikus Románia területi integritását elfogadja azzal - ez viszont nagyon lényeges dolog -, hogy a nemzetiségi jogainak a teljes biztosításával, az általános emberi jogok alapján, az ENSZ alapokmány, a helsinki, a bécsi utókonferencia, a strassburgi határozatok alapján, és azzal a perspektívával, hogy az Európa Házba akar belépni Románia. Tehát a határok fokozatos spiritualizálásával tartja elképzelhetőnek.
A szeparatizmus vádját megfogalmazni egy demokratikus és pluratistának álmodott, független Romániában, ez valahol nonszensznek tűnik, és számunkra elfogadhatatlan. Tehát, hogy mi nem állíthatjuk vissza - mert még csak nem is újakról volt szó - a 4-5 éve még megvolt iskoláinkat mint magyar iskolákat és az egyetemet, amit maga Ceausescu rendeletére és jelenlétében szüntettek meg 1959-ben, és azután fokozatosan a Ceausescu-diktatúra alatt sorvasztották el teljesen, vagy szinte teljesen a magyar nyelvű főiskolai oktatást, ami nem volt külön szervezeti keretben.
Ha mi az ellen harcolunk, ami akkor volt, akkor a diktatúra következményeinek a felszámolása ellen harcolunk, és a lehető legfelháborítóbb ezt most szeparatizmusnak nevezni. Ezt a vádat hallottuk eleget a Ceausescu diktatúrában, és nem akarjuk újra hallani. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|