 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
Jazov a bakui beavatkozásról
|
----------------------------
London, 1990. január 27. (BBC, Panoráma) - Jazov tábornok,
szovjet honvédelmi miniszter azt állítja, hogy a csapatok csak azt
követően vonultak be Azerbajdzsán forrongó fővárosába, Bakuba, hogy
tudomást szereztek az azerbajdzsáni népfront terveiről a hatalom
megragadására. Malcolm Huslett, a szovjet ügyek szakértője a BBC-ben
ennek az állításnak a jelentőségét vizsgálja meg:
Jazov tábornok ezt az állítását egy interjúban tette, melyet
Bakuban adott szovjet újságíróknak. Az interjúban, melyet az
Izvetyija nevű moszkvai lap is közzétett, a tábornok elmondta, hogy
a kommunista párt Azerbajdzsán naggy része felett elvesztette az
ellenőrzést, és becslése szerint mintegy 40 ezer azeri
felfegyverzett gerilla áll harcra készen. A múlt szombaton, január
20-ikán tömeggyűlést terveztek Bakuban, amelyen Jazov tábornok
szerint be kívánták volna jelenteni, hogy a népfront átvette a
hatalmat, és a szovjet csapatok azért vonultak be 19-ikén éjszaka,
hogy ennek megtörténtét megakadályozzák.
Ugyanakkor a szovjet hatóságok folytatják az azeri népfront
kiemelkedő tagjainak felhajtását. Az azerbajdzsáni köztársaság
hivatalos moszkvai képviseletén letartóztatták Ektibar Mamedovot, a
népfront egyik vezetőjét, aki nyilatkozatban bírálta a szovjet
katonai erők beavatkozását, melynek célja az volt, hogy rendet
erőszakoljanak a lázadó városra. Világos, hogy a szovjet hatóságok
rendkívül erőlködnek, hogy a történtekről a saját verziójukat
fogadtassák el, remélve, hogy sikerül elvenni az élét a katonai
beavatkozást elítélő hazai és külföldi bírálatoknak.
A legtöbb nyugati kormány a hivatalos szovjet verziót fogadta
el. Az Azerbajdzsánnal határos és vele nemzeti és vallásos
kötelékekkel bíró Törökország és Irán azonban aggodalmát fejezte ki
a történtek miatt. Ugyancsak bírálta a szovjet katonai lépést több
más szovjet köztársaság népfrontja, valamint a Területek Közötti
Csoport nevű radikális szervezet képviselői. (folyt.)
1990. január 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|