 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
Erdélyi villongások
|
Bukarest, 1990. január 27. szombat (MTI-tud) - A DPA
nyugatnémet hírügynökség Erdélyben lezajlott, halálos áldozatokat
követelő román-magyar összetűzésekről adott hírt szombaton, amelyet
azonban Oltványi Ottó, az MTI bukaresti tudósítója kolozsvári és
marosvásárhelyi forrásokból cáfolt.
A DPA ,,jól értesült bukaresti forrásokra,, hivatkozva közölte
hírét, amely szerint az elmúlt napok véres eseményeinek a két
említett város lett volna a színhelye, kiváltó oka pedig Mitterrand
francia elnök budapesti nyilatkozata, amelyben megállapította, hogy
1918-ban Magyarország területének kétharmadát ,,leszakították,,.
Mint az MTI tudósítója jelentette, Kolozsváron a Bolyai egyetem,
Marosvásárhelyen pedig a Bolyai gimnázium magyar tanintézménnyé
történő visszaállítása ellentéteket váltott ki és feszültségeket
okozott, elsősorban a román tanerők magatartása miatt. Kolozsváron
az elmúlt napokban a két román állam egyesülési évfordulójának
megemlékezését nacionalista román körök felhasználták arra, hogy
tiltakozzanak a magyar nemzetiség követelései ellen, s ezzel
magyarellenes hangulatot keltettek. Marosvásárhelyen a román tanárok
a diákok egy részét az utcára vitték, de ez a megmozdulás sem
torkollott tragédiába.
A két nagy iskolavárosban a Ceausescu-diktatúra idején a magyar
anyanyelvi oktatást teljesen visszaszorították. A népi forradalom
győzelme után az oktatásügy területén felgyülemlett problémák nem
oldódnak meg egyik napról a másikra. E folyamat közben - a diktatúra
által előidézett körülmények miatt - valóban kialakulnak
feszültségek, de ezeket erős túlzás ,,áldozatokat követelő
nemzetiségi villongásoknak,, beállítani - írja Bukarestből az MTI
tudósítója. +++
1990. január 27., szombat 15:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|