Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós jelölése
---------------------- London, 1990. január 26. (BBC, Panoráma) - Tegnap óta ismeretes, hogy Németh Miklós miniszterlnök saját választókerületében független jelöltként, egyébként pedig MSZP jelöltként is indul a választásokon. - E döntés hátteréről kérdeztem meg kommentárírónak, Pártos Gábort. - Szerintem ez nem egy olyan döntés, ami túlságosan sok zavart kell, hogy keltsen. Számomra eléggé nyilvánvaló, hogy mi folyik. Németh Miklóst szülővárosának, Hegyaljának lakói jelölik, szeretnék nyilvánvalóan, hogyha egy fontos, ismert politikus az ő érdekeiket a parlamentben képviselné. Mivel ezek a helyi lakosok nemcsak MSZP tagok, gyakorlatilag ő egy ilyen független jelölt lesz. Ugyanakkor ő továbbra is a Szocialista Párt tagjaként fog indulni, a Borsod megyei választói listán. Ennek az előnye Németh számára nyilvánvalóan az, hogy - semmi kétségem ezzel kapcsolatban nincs -, be fog jutni az egyéni választókerületbe gyakorlatilag mint független jelölt, tehát őneki majd a választások után, már amikor kormányalakításról lesz szó, sokkal jobb, nagyobb tömegbázisa lesz és szerintem ezzel kapcsolatban sokkal jobb lehetőségei lesznek - úgy értem a kormányon belül valamilyen posztra - mint ha csak a Szocialista Párt jelöltjeként jutott volna be. Ez egyfajta biztosításpolitika Németh Miklós részéről. Az is nyilvánvaló számomra, hogy a helyi lakosok között ő nyilvánvalóan nagyon népszerű. Sőt Németh Miklós még országos szinten is a Szocialista Párt politikusai közül az egyik legnépszerűbb. Már valamilyen módon megkísérelte, sőt nemcsak megkísérelte, de sikeresen be is bizonyította, hogy a kormányt ő függetleníteni tudja a Szocialista Párttól, ilyen nyugati típusú kormányzatot tud létrehozni, de ez nem jelenti azt, hogy neki ki kelljen lépnie a Szocialista Pártból, ha úgy látja, hogy az ő érdekeit ez valamilyen módon segítheti, illetve az ő nézeteit a párt képviselni tudja. (folyt.) 1990. január 26., péntek
Vissza »

	- Németh Miklós jelölése - 1. folyt.
- Több más kelet-eurápai országban is hasonló jelenségek zajlanak le. Modrow, keletnémet miniszterelnök jelezte, hogy szeretne kilépni pártjából. Marian Calfa, csehszlovák miniszetelnök ezt már meg is tette. Nyilván látni fogunk hasonlót egyéb országokban is. - Persze. Ez most eléggé általános folyamat Kelet-Európában. Ennek a lényege az, hogy mindenki, minden kommunista vagy volt kommunista politikus gyakorlatilag meg akarja tagadni a saját múltját, illetve teljes mértékben megpróbálja elvágni azt a fajta köteléket, ami összeköti őt a kommunista párt több mint 4 évtizedes uralmával. Ugyanakkor a helyzet változik országról-országra. Csehszlovákiában a kommunista párt még eléggé a reformnak kezdetén áll. Tehát Calfa lemondása a kommunista pártból teljesen érthető, ő különben kormányának már a harmadik tagja, aki ezt utóbbi hetekben megtette. A helyzet Kelet-Németországban majdnem más, ott az egykori kommunisták, a Szocialista Egységpárt már komolyabb lépéseket tettek a reform irányában. Ugyanakkor más nehézségekkel küzd Hans Modrow a keletnémet miniszterelnök, különösen az ellenzék egyes erőinek nyomására, akik attól tartanak, hogyha Modrow a pártjában továbbra is vezető szerepet vállal, ahol jelenleg alelnök, ezáltal ő túlságosan befolyásolni tudja pártérdekei alapján is a választásokig való felkészülést, a választási kampányt. Ezért szeretné az ellenzék különösen, ha Modrow nem venne részt - nem is arról van szó, hogy lemondjon a párttagságról, de nem venne részt - a kommunista párt belső ügyeinek vezetésében. Megint más a helyzet - ha körülnézünk Kelet-Európában - Magyarországon, ahol a kommunista párt már átformáltatta magát egy szocialista párttá, illetve gyakorlatilag a kommunista párt továbbra is működik az MSZMP zászlaja alatt. De a kormányzó párt az mégis a szocialista párt. (folyt.) 1990. január 26., péntek
Vissza »

	- Németh Miklós jelölése - 2. folyt.
- Lengyelországban a kommunista párt annyira meggyengült, ott viszont teljes az elkülönülés, mert az alternatíva annyira erősen más. - Nyilvánvalóan Lengyelországban a kommunista párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt holnap kezdődő kongresszusán magyar megoldást fog választani, új nevet fognak felvenni, új pártstrukúrát alakítanak ki, új vezetőséggel és egy új program alapján. Ez továbbra sem jelenti azt, hogy ott a kommunisták, vagy az utódpártjuk komolyabb szerepre reményt tarthatna a közeljövőben, az ottani kommunisták népszerűsége még kevesebb, mint Kelet-Európa legtöbb más államában. - Beszélgetésünk témájával egybevág az Independent című lap mai vezércikke, ahol pont a kommunisták metamorfózisán tűnődik a cikk szerzője és a végkövetkeztetése valami olyasmi, hogy a választók fognak majd igazán szelektálni. A cikk szerzője nem lát egyébként kivetnivalót, természetesnek találja, hogy igyekeznek a múltjuktól elhatárolni magukat ezek a reformkommunista vezetők, akiknek érdemeket is tulajdonít. Ebben a kontextusban említi meg - nagyon érdekes - Dubcek nevét is, aki pedig nem most kezdte el a reformokat és nem kényszerítő gazdasági problémák nyomására, hanem ha lehet úgy mondani, időben kezdte volna, ha kezdhette volna. A végkövetkeztetés valami olyasmi, hogy a választók fogják eldönteni, hogy egy Modrow vagy egy Pozsgay - pont ezt a két nevet említette - elfogadják-e ezt a metamorfózist, ezt a feloldozást. Erről mi a véleményed? - Ez nyilvánvaló. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a választók nagy része nyilvánvalóan saját bőrén is érzi, de legalábbis emlékszik az utóbbi évek, évtizedek kommunista hagyományaira. Ez alatt azt értem, hogy ennek az lesz a lényege, hogy bármennyire is őszinte az a fajta teljes méretű transzformális változás, ami legalábbis a reformkommunisták kezdeményezésére megtörtént, most különösen Magyarországra gondolok, de gyakorlatilag Kelet-Németországban is vannak ilyen irányzatok. (folyt.) 1990. január 26., péntek
Vissza »

	- Németh Miklós jelölése - 3. folyt.
Említetted Csehszlovákiát is, valóban, vagy Lengyelországot. Bármennyire is arról van szó, hogy reformerek a kommunista párton belül, valóban őszintén, néhányan nagyon őszintén próbálták ezt a demokratizálást elvégezni, ennek ellenére szerintem a választók nagy része a kommunista pártot büntetni fogja. Arról van szó, hogy legalábbis a következő választásokon a kommunisták vagy az utódpártjainak nagyon-nagyon nehéz feladatuk lesz. - Pártos Gábor kommentárírónk ismertette Németh Miklós döntésének bel- és külpolitikai hátterét. +++ 1990. január 26., péntek
Vissza »