|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Környezetvédő szervezetek tiltakozása
"Az alulírott szervezetek megütközve
és felháborodva fogadták azt a hírt, miszerint 1990. február 1-től a
tömegközlekedés, és ezen belül is legfőképpen a BKV jegy- és
bérletárait rövid időn belül másodszor is fel kívánják emelni. Ez az
intézkedés, a személygépkocsi-használat arányaiban olcsóbbá válása
miatt - a benzin-áremelés töredéke a BKV díjak emelésének - tovább
növelné a főváros egyébként is katasztrofális gépjárműforgalmát, és
egyben rendkívüli légszennyezettségét."
SZER, A mai nap:
Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei
"... a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével
tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak
oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió
bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és
kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon
esélyegyenlőségről papolnak.
Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az
MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek
befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az
MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer
párttag egyhavi tagdíjával egyenlő."
|
|
|
|
|
|
|
Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei
|
-------------------------------------------
München, 1990. január 26. (SZER, A mai nap) - Soproni István ma nem a vidéki magyar sajtóból készített rövid lapszemlét, hanem felméri a vidéki lapok helyzetét:
- Megkezdődött a választási kampány, s vele a hatalomért folyó nyílt harc a pártok között, s mint minden csatában, itt sem mindegy, hogy ki milyen arzenállal rendelkezik, és milyen politikai fegyverrel lő az ellenfelére. Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen csodafegyvernek számít - főleg így, közvetlenül a választások előtt - a tömegkommunikáció. Kis túlzással elmondható: akié az információ, azé a hatalom - lásd a román forradalom idején a tévé szerepét.
Persze a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon esélyegyenlőségről papolnak.
Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer párttag egyhavi tagdíjával egyenlő.
Az Országgyűlés kulturális bizottságának állásfoglalása szerint fel kell gyorsítani a megyei lapok semlegessé válását, és nemzeti, tájékoztatási eszközöknek kell nyilvánítani a sajtóorgánumukat. (folyt.)
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Megyei lapok és az MSZP - 1. folyt.
|
- Hogyan lehetnek a megyei napilapok politikai értelemben függetlenek, ha anyagi függőségben állnak a Magyar Szocialista Párttal? - az utóbbi időben jószerével nem volt olyan szerkesztőségi összejövetel, amelyen ez a téma ne került volna szóba. Az újságírók szerint addig csak deklarált és a közvelény előtt sem elfogadott a megyei lapok önállósága, amíg a kiadóvállalatok tulajdonosa az MSZP.
Elérkezett az idő a kérdés végleges rendezésére, hiszen aktuálissá vált az adózott nyereség felének átutalása a párt kasszájába, amelynek az országgyűlési választások előtt politikai vetülete is van. A Néplap újságírói úgy döntöttek, hogy ezügyben nyílt levelet intéznek az Országgyűlés elnökéhez. Kérik, hogy a parlament hozzon olyan döntést, amely biztosítja a megyei napilapok teljes önállóságát, szellemi, politikai, gazdasági autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen pártnak sem. Továbbá: a lapkiadó vállalatok gazdálkodhassanak önállóan, az adózott nyereség egésze maradjon náluk. Erre azért is szükség van, mert az infláció a megyei napilapokat létükben veszélyezteti.
A szolnokiak nyílt leveléhez eddig a Kisalföld, a Dunántúli Napló, az Észak-Magyarország, a Zala megyei Hírlap, a Heves megyei Népújság, a Komárom megyei Dolgozók Lapja és a Somogyi Néplap csatlakozott.
A Zalai Hírlap és a Zala megyei Lapkiadó Vállalat kollektívái a sajtószakszervezethez és a MUOSZ-hoz írt levelükben kezdeményezik, hogy a megyei lapok képviselői üljenek össze és vitassák meg annak lehetőségét és módját, hogy közösen lépjenek fel gazdasági, politikai függetlenségükért. (folyt.)
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
|
|
- Megyei lapok - 2. folyt.
|
Végső esetre úgynevezett szövegsztrájk indítását javasolják, ami azt jelenti, hogy a politikai jellegű írásoknak csak a címe jelenne meg a lapokban.
Az ügyben legtovább a Kisalföld szerkesztősége ment el: január 24-ikén úgy döntött, hogy azonnali hatállyal kinyilvánítja teljes függetlenségét.
Ez tehát a helyzet mindössze két hónappal a sorsdöntő választások előtt, s hogy addig kit és hogyan szolgálnak a megyei napilapok továbbra is nyílt kérdés. +++
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"Január 26-án újra Hável-nap volt. Az elnök egynapos látogatásra Budapestre érkezett, s ez alkalomból a SZER-es Varga Gyuri lakásán régi barátaival találkozott, így Kőszeggel, Konráddal. A sajtó, s a Fekete Doboz révén én is ott topogtam a zsebkenydőnyi helyen. Lépni, sőt levegőt kapni sem lehetett. Néhány perces kézitusa után amelyet Havel a mikrofonokkal és kamerákkal vívott, kikelt magából, befogta két kezével a fülét, és kiabálva, szó szerint kizavart mindenkit a lakásból. .. teljesen igaza volt, elvégre valóban a barátaival akart találkozni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|