 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. január 25., csütörtök - Nem az előzetesen
beharangozott forgatókönyv szerint kezdődött, s a továbbiakban
akadozva haladt, végül ismét felforrósodott a parlamenti vita az
Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapján. Az ülésen a
képviselőknek a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló vitájában a jogi,
igazgatási és igazságügyi, valamint honvédelmi bizottság közös
képviselőjének érvelése úgy hangzott: ésszerű, ha olyan személy
kaphatja meg ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás
alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg.
Ekkor hangzott el: a legfőbb ügyész is felelős alkotmánnyal ütköző
törvények, rendeletek felülvizsgálatának elmulasztása miatt. (Ezt az
érintett később visszautasította.) A különleges eszközök
alkalmazását engedélyező személyre vonatkozó indítvány a szavazáskor
nem kapta meg a szükséges minősített, kétharmados szavazati
többséget, s ekkor Németh Miklós miniszterelnök tett új javaslatot,
mintegy átvágva a gordiuszi csomót indítványozta, hogy az előbb
említett jogokkal az igazságügyminisztert ruházzák fel. Ennek a
változatnak aztán bizalmat szavazott az Országgyűlés.
Az indulatoktól fűtött szócsata igazán a földtörvény
módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása során tört ki,
érzelmek és érvek, nézőpontok, s különböző igazságok csaptak össze.
Számos képviselő követelte a földek tulajdoni átírását, a
termelőszövetkezetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra,
szóvátették a filléres földmegváltásokat és követelték a nagyüzemi
földterületek kiárúsításának azonnali leállítását. Mások egy ,,új
földosztás,, - visszaosztás - és egy ebből következő anarchikus
állapot rémképét festették fel: a nagyüzemek szétverését, a közös
tulajdon elherdálását prognosztizálták.
A szünetekkel gyakorta meg-megszakított csütörtöki parlamenti
munkanap mérlege végül is a következőképpen alakult: a
képviselőtestület elfogadta a titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezéséről, az egyes értékpapírok forgalmazásáról szóló
törvényjavaslatokat, és döntött arról, hogy a különböző kiemelkedő
szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj
adományozható. Függőben maradt az állami vállalatokra bízott vagyon
védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről, az egyéni
vállalkozásról és a földtörvény módosításáról szóló
törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|