|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Japán - Európa kapcsolatok
|
--------------------------
London, 1990. január 23. (BBC, Késő esti kiadás) - Kelet-Európa és az arab országok változó viszonya, illetve helyzetük párhuzamai. A térségben végbemenő reformfolyamat nemcsak a közel-, hanem a távol-kelet figyelmét is magára vonta. Japán az idei évben 10 milliárd dollár értékű kölcsönt, illetve segélyt kíván nyújtani. Vajon mely országok élvezhetik majd a dollármilliárdok áldását? Hírmagyarázatunk következik.
- 1988 óta Japán - és nem az Egyesült Államok - vezet a világon a segélynyújtásban. Így lesz ez 1990-ben is. Yenben kifejezve a segély 6 százalékkal emelkedik. Dollárban valamelyest csökken, mert esett a yen árfolyama. A japán segély kisebbik fele adomány, nagyobbik fele azonban kölcsön. Japán igyekszik növelni nemzetközi tekintélyét és népszerűségét, valamint befolyását a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban. Ezért növeli segélynyújtását, és ezért igyekszik azt is mutatni, hogy nem kizárólag gazdasági önérdekből, hanem a fejlődő országok iránt érzett felelősségérzetből folyósít segélyeket.
De még sokan bírálják Japánt, mert - bár élenjár a folyósított segély abszolút értékében - nemzeti jövedelméhez képest kevesebbet adományoz, mint a legtöbb nyugat-európai ország. 1988-ban például nemzeti jövedelmének egyharmad százalékát adta - többet mint az Egyesült Államok, vagy Anglia - de sokkal kevesebbet, mint például Svédország, vagy Dánia. Főleg azonban azért bírálják Japánt, mert segélynyújtását nagyrészt arra használja, hogy piacot teremtsen saját iparának.
Az adományok vagy kölcsönök feltétele sok esetben, hogy a megsegített ország a pénzt csak japán árukra költheti - függetlenül attól, hogy ezek a legolcsóbbak-e, vagy hogy legjobban megfelelnek-e a vásárló ország követelményeinek. (folyt.)
1990. január 23., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|