|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (2. rész)
|
Lényegében közvetlen pártirányítás alatt, a pártvezetéstől kapott politikai direktívák, esetenként közvetlen utasítások szerint végezte a tevékenységét, amelyet alapvető belső, nem publikus rendelkezések és parancsok szabályoztak. Talán nem nehéz belátni - mondotta -, hogy az állambiztonsági munkatársak többségének jó szándéka ellenére is azok közé a testületek közé tartozott, amelyekről a pártállami struktúra jegyei a legnehezebben tüntethetők el. Az elmúlt hetekben, a kelet-európai változások tükrében világossá vált, s látványosan bebizonyosodott, hogy ennek a struktúrának a belülről és békés úton történő lebontása igen bonyolult politikai feladat, s ugyanakkor e békés lebontás lényeges feltétele annak, hogy az átmenet valóban békés legyen.
Horváth István röviden ismertette az állambiztonsági munka átalakításának folyamatát, amely 1989 elején kezdődött meg, s - a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján - a biztonsági terület átszervezésével, a nemzetbiztonsági törvény megalkotásával zárult volna, már az új parlament plénumán. A miniszter sajnálattal állapította meg, hogy elfogadta ezt a helyzetet, és saját mulasztásaként csupán azt rótta fel, hogy nem követelte meg erőteljesebben e törvény mielőbbi megalkotását, és nem ellenőrizte kellőképpen a pártállam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését.
Ezután arra a kérdésre keresett választ: vajon az ellenzék ma oly hangos szervezeteinek miért állt érdekében e téma tárgyalásának elhalasztása, amit most rajta kérnek számon. Véleménye szerint az egész ügy politikai kérdéssé vált, a gondosan megkomponált támadások arra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a választások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány egyes tagjainak lejáratása és lehetetlen helyzetbe hozása az egész kormányzati és államigazgatási tevékenység megbénítását célozza. Mint mondotta: a BM - különösen állambiztonsági tevékenysége, a múltból hozott öröksége miatt is - rendkívül alkalmas arra, hogy a politikai támadások közvetlen céltáblája legyen. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|