|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés most ne
tárgyalja a hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket - ezt
javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely
csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte meg: egyik törvény
megalkotása sem sürgető szükségszerűség. A képviselők azzal értettek
egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék
meg.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság eredetileg kétnaposra tervezte ülését, amelyen 24 napirendi pontot - 14 törvényjavaslatot és 10 képviselői indítványt - kellett volna megtárgyalnia. Különböző okok miatt azonban a bizottság csütörtökön megkezdett ülését csak a januári ülésszak munkaszüneteiben tudja folytatni. Ezért csak azokat a törvényjavaslatokat tárgyalta meg, amelyek a kompetenciájába tartoznak. A már említett két törvénytervezeten kívül a bizottság megtárgyalta és pontosító módosításokkal elfogadta a vallási és lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot.
Élénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról szóló törvénytervezetnek a sajtó útján elkövetett személyiségi jog megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők, hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a sértett javára. A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is egyetértett.
Éles vitát váltott ki az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat. A bizottság tagjai eleinte hajlottak arra, hogy a Parlament most a tiszteletdíjak mértékéről ne döntsön, ám az érvek csatájában azok győzedelmeskedtek, akik szerint a már zajló választási kampány szempontjából rendkívül fontos ennek megállapítása is. Hiszen a képviselőjelölteknek tudniuk kell, mire vállalkoznak. Ezért a bizottság javaslatot is kidolgozott a képviselői tiszteletdíj mértékének megállapítására, amely nem a miniszteri fizetést tartja etalonnak. Javaslatot fogalmazott meg arra az esetre is: milyen anyagi következményekkel jár, ha a képviselő hosszabb időn át önhibájából nem tesz eleget képviselői kötelezettségeinek. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|