 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Bankelnökök levele a Magyar Köztársaság Minisztertanácsához
"A kereskedelmi bankok áttekintették a
kormánynak a szocialista export engedélyek felfüggesztéséről hozott
intézkedését.
A bankok egyetértenek azzal, hogy fontos egyensúlyt teremteni
Magyarország kereskedelmi kapcsolataiban. A mostani döntés azonban a
gazdálkodók számára kezelhetetlen, és ennek következtében több kárt
okoz, mint amennyi haszonnal jár.
Szerződések, ezek között államközi megállapodások, alapján
megkezdett termelési folyamatok hirtelen megváltoztatására nincs
mód. A termelés és az értékesítés szerkezetének egyik napról a
másikra való átállítása gyakorlatilag megvalósíthatatlan."
SZER, Magyar híradó:
Az MTI hamis adatot közölt
"Hamis adatokat
közölt az MTI az egyházi iskolák állami támogatásáról. Hallgassák
meg Baráth Edinának Budapesten a piarista rend magyarországi
tartományfőnökével, Jelenics Istvánnal készült interjúját:
A jelenleg működő egyházi iskolák állami támogatása még mindig
jóval kisebb mértékű az állami iskolákénál. Problémát okoz, hogy a
közvéleményt gyakran tévesen informálják. Éppen a közelmúltban a
Magyar Nemzet egyik cikkére reagált Hitelrontás címmel Jelenics
István, a piarista rend magyarországi tartományfőnöke, aki közelről
ismeri a két működő piarista gimnázium helyzetét."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Milyen a magyar választójog?
|
Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben,
ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat.
Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez,
mely a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető.
Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem
áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt
érdekel.
Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai
megválasztásának történetileg két alapvető mádszere alakult ki. Az
egyik az úgynevezett egyéni, a másik a lajstromos választási
rendszer.
Az egyéni kerületnek az a lényege, hogy minden
választókerületben ugyan több jelölt is indulhat, de csak egy
képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi
választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek.
A lajstromos választókerület lényege, hogy egy
választókerületben több mandátum, képviselői hely van. A szavazatok
egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát vagy a lakosság, vagy a
választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott
több képviselőt is választhatnak. Ez alapján bármilyen nagyságú
választókerületek alakíthatók. Az olyan lajstromos kerületeket, ahol
4-6 mandátum van, általában kicsinyeknek szokták tekinteni,
Természetesen az is előfordulhat, hogy az egész ország egyetlen
választókerületet alkot és ennek megfelelően annyi jelöltet kell
felvenni a lajstromra vagy listára, ahány tagja van a képviseleti
szervnek, a parlamentnek. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.
alc. Jelöltek és pártok
Magyaroszágon 1945 után lajstromos választókerületeket
alakítottak ki, ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden
megye egy választókerületet alkotott és a megye, a választók
számának megfelelően, 15-20 képviselőt választhatott. (1945-ben
12.000 szavazat után járt egy mandátum)
A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett
pártok megjelenésével a 19. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis
a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az
egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. (folyt.)
1990. január 22., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|