 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
 |
Soros - a Sorosról
|
------------------
Bukarest, 1990. január 20. (Román Rádió) - Kedves hallgatóink
Szerdán érkezett és csütörtökön már el is utazott hazánkból a
jelenleg Londonban élő amerikai üzletember: Soros György, aki a
környező országokban alapítványaival kíván hozzájárulni az európai
demokratizálódási folyamat kibontakozásához. Nagy Péter csütörtökön
az Inter Continental szálloda konferenciatermében beszélgetett el
Soros Györggyel, valamint Vásárhelyi Miklóssal, aki a
Soros-alapítvány magyarországi képviselője és a Magyarországi
Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. Hallgassák meg a
beszélgetést:
- Soros György úr, a romániai megbeszélések, tárgyalások végén
milyen tapasztalatokkal és benyomásokkal tér vissza Londonba?
- Egyrészt nagyon érdekes az itteni helyzet, mert még forradalmi
élmény itt egy pár napot eltölteni. De mondjuk azt, hogy amit el
akartam érni, az az volt, hogy szeretnék egy alapítványt
felállítani, hasonlót a magyar, szovjet és más államokban lévő
alapítványokhoz. És ezt meg is fogjuk tenni.
- A romániai magyar közvélemény természetesen sok mindent tud a
magyar tömegtájékoztatás jóvoltából a magyarországi Soros
Alapítványról, de itt a romániai magyar közvéleményhez szólóan
szeretném, ha néhány szóban körvonalazná, mi is a Soros Alapítvány
alapvető célja globális méretekben.
- Az itteni alapítvány nem különlegesen az itteni magyaroknak
fog szólni, hanem Romániának, amibe természetesen a magyarok is bele
vannak értve. A célom egy nyitott társadalom, tulajdonképpen az
egész világon, mert ha nyitott, akkor az azt jelenti, hogy a világra
is nyitott, és belül is nyitott. Tehát pluralisztikus társadalom,
amely nem egy párt vagy diktátor kezében van, hanem önállóan
működik, és ezért éppen az önálló működést akarjuk elősegíteni.
Tehát azokat az önálló kezdeményezéseket, amiből íme, többrétü
társadalom jön létre. (folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
- Soros - 1. folyt.
|
- Ez politológiai szempontból, társadalomtudományi és társadalmi
szempontból nagyon érdekes, és igen üdvös, nemes törekvés. De mi az
üzlet ebben Soros úr?
- Ez részemről nem üzlet. Tudja, én üzletember vagyok, eleget
keresek Amerikában és abból jut erre. Ez - mondjuk - nekem a
passzióm.
- Újságolvasóként és régi újságíróként is tudom, hogy
Kapusczinski lengyel száguldó riporter minden forradalomban -
legalábbis az elérhető forradalmakban - ott volt, jelen volt. Most
nem tudom, hogy Romániában járt-e, de azt tapasztalom, hogy Soros úr
nem száguldó riporter, de ahol egy ilyen társadalmi rendszerváltás
mutatkozik, rögtön jelen van. Ez a politológus Soros Györgynek is
tulajdonítható?
- Természetesen, de főleg az eseményeknek, mert én mindig
szerettem volna mondjuk Romániában tevékenykedni, de hát a mostanáig
lévő rezsimben természetesen ez nem volt lehetséges. Szóval ez a
romániai eseményeknek a hatása, hogy ide tudtam jönni.
- Üzleti körökben, amerikai üzleti körökben, nemzetközi üzleti
körökben milyen visszhangja van a romániai forradalomnak?
- Mondhatnám megdöbbenés, hogy ez lehetséges volt. Ezzel nemcsak
a mások gondolatát, de a saját magamét is mondom, mert én őszintén
megvallva nem gondoltam, hogy a diktatúrát meglehet dönteni. Egy
zsarnokság akkor működik jól, mint zsarnokság, ha valódi zsarnok van
a tetején. Itt ez volt az egyetlen kelet-európai ország, ahol egy
valódi zsarnok volt - nem egyetlen, mert Albániában van egy, de
arról még kevesebbet tudunk talán Romániáról. De sem a
Szovjetunióban, sem Magyarországon, sem Lengyelországban, sem
Csehországban nem volt zsarnokság, hanem egy egy elkopó és változó
totalitárius rezsim, amit a Szovjetunióban Gorbacsov minden erővel
próbál megváltoztatni. Csehországban és Kelet-Németországban
ellenálltak ennek a változásnak, de azért nem olyan zsarnok módon,
mint itt. (folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
- Kelet-európai változások - 2. folyt.
|
- A kérdésem azért is volt ilyen direkt, mert mi itt románok és
nem románok között is nem utolsósorban a romániai magyarok úgy
éreztük, hogy sajnos az amerikai üzleti köröknek óriási szerepük
volt - sőt az amerikai adminisztrációnak is - egy időben abban, hogy
a zsarnok Ceausescu, ez az elfuserált suszter orránál fogva vezette
a nemzetközi közvéleményt és nemzetközi hírnévre tett szert egy
adott pillanatban. Most ez az adminisztráció hogy viszonyul az
eseményekhez?
- Sajnos igaza van abban, amit mond, mert tényleg Ceausescunak
sikerült eladni magát Amerikában, és hosszú éveken keresztül
különleges bánásmód, különleges viszony volt, szivességeket tett
Ceausescu Amerikának külpolitikai ügyekben, nagyon ügyesen, és ebből
hosszú ideig ezt a különleges helyzetét elérte, ami nagyon
sajnálatos volt, félrevezette bizonyos módon az amerikai kormányt. A
közvélemény azért kevésbé volt félrevezetve, de a kormánypozíció pár
évvel ezelőtt azért mégis megváltozott, és ráismertek Ceausescura,
mint zsarnokra, amelyik ilyen rossz pont az amerikai politikában.
Mondom, ez a múlt. Ennek mai konkluziói is vannak természetesen,
most már az amerikai kormányzatban. Talán az amerika kormányzat már
jó pár évvel ezelőtt rájött, hogy miről van szó.
- Én román állampolgár vagyok, de nem tagadom, sőt büszke vagyok
rá, romániai magyar vagyok, úgyhogy nem kerülhetem meg a kérdést,
Soros úr. Tudom, hogy globális méretekben gondolkodik. A globalitás
régiókból, részekből áll. Tudom, hogy zsúfolt a programja, az
alapítványnak is, önnek személy szerint is beleférne-e a távlatokban
egy erdélyi látogatás ebbe a zsúfolt programba?
- Mint mondtam először, az alapítvány nem különlegesen romániai
magyarok részére szól, de természetesen azáltal, hogy magam magyar
származású vagyok, azáltal, hogy Magyarországon az alapítvány így
megvan, jobban ismerem a kérdést és jobban foglalkozom vele.
(folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kelet-európai változások - 3. folyt.
|
Tervbe van véve, hogy ha megszületik az alapítvány, hogy
Kolozsváron lenne egy külön kuratóriuma, amelyik azt a vidéket
istápolná, tehát ezáltal jobban felmerülnek, közelebb leszünk a
magyar kezdeményezésekhez.
- Visszacsatolva az első kérdéshez: Petre Roman úrral, Domokos
Gézával, a miniszzter úrral és másokkal tárgyalt, milyenek a
személyes benyomásai a front és a jelenlegi nagy többség, a romániai
politikai vezetés egy-két intézkedésével kapcsolatosan?
- Kérem, ezek új emberek. Nekem tetszenek, mint emberek, sőt
mondhatnám nagyon tetszik Roman, Domokos, szóval a kapcsolatom
nagyon jó velük. Nem profik, amatőrök, és ez ilyen átmeneti helyzet,
tehát mindenütt egy kicsit zavaros. Kívülálló szeméből nézve mondjuk
ez ennek a bája. Esetleg akik itt élnek, esetleg türelmetlenek, de
hát ez forradalmi időszak, és - legalábbis akikkel én találkoztam -
tiszta emberek kerültek az élére.
- Engedje meg, hogy megkérdezzem Vásárhelyi Miklós úrat, a Soros
Alapítvány magyarországi képviselőjét és a magyarországi Történelmi
Igazságtétel Bizottság elnökét, hogy milyen benyomásokkal távozik
Romániából és volt-e már Romániában eddig.
- Voltam nem szerencsés körülmények között oly módon, hogy
1956-ban, a forradalom leverése után erőszakkal idehurcoltak
Bukarestbe családommal együtt, majd megbilincselve, fekete
szemüveggel repülőgéppel szállítottak vissza Magyarországra
börtönbe. Családom további két esztendőt töltött itt teljes
elszigeteltségben és deportálva Snagovba, Kalimanesbe és más román
városokba. Egyik helyről a másikra vittek. Tehát mondjuk ez a
visszaemlékezésem nagyon fájdalmas és szomorú, de mindig bíztam
benne, hogy egyszer másképp is el fogok ide jönni, és a mostani
jövetelem sok mindenért kárpótol. Nagyon nagy benyomást tett rám,
amit láttam itt, a találkozáson azokkal az emberekkel, akikben
ugyanúgy, mint Soros György, én is a legmélyebben azt becsülöm, hogy
tiszta érzésű emberek, nagyon nagy akaratú emberek, és hihetetlenül
nehezen megoldható feladatokra vállalkoztak. (folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kelet-európai változások - 4. folyt.
|
Egész más országot találtam, természetesen azt, amelyet korábban
ismeretem. Mert én azért az akkori nagyon nehéz itt- tartózkodásom
előtt is kijártam többször is 45-48 között, amikor úgy nézett ki,
hogy valami ki fog bontakozni, bizonyos eredmények voltak, aztán
később nagyon keservesen csalódtunk, elsősorban a magyar kérdésben.
Semmit nem tartottak be abból, amit igértek annak idején.
- Hogy Soros úr megfogalmazását használjam, a megdöbbentő
romániai változások elsősorban számunkra, romániai magyarok számára
abból a szempontból is érdekesek elsősorban, hogy fordulatot
remélünk töle a román-magyar kapcsolatok viszonylatában. Vásárhelyi
Miklós úrnak ezzel kapcsolatosan mi a véleménye?
- Az a véleményem, hogy az elválaszthatatlan a demokratikus
fejlődéstől, ha valóban Románia a demokrácia irányába fog fejlődni,
hiszen ez egy általános közép- és kelet-európai folyamat, amiből
éppen decemberben kiderült, hogy egy olyan szörnyű zsarnokság, mint
Románia sem maradhat ki. A továbbiak során is remélem, hogy ugyanazt
az utat fogja követni a maga speciális körülményei között, mint a
többi ország, és ez azt jelenti, hogy ezen belül végre a romániai
magyarság kérdésének is meg kell oldódnia. Szóval ez a
demokráciának, szabadságnak, egy modern civil társadalomnak
elengedhetetlen feltétele, enélkül nem lehet demokráciáról beszélni.
- Demokrácia, átalakítás óhatatlanúl felmerül, és a napi
hírekben állandóan napirenden van Gorbacsov neve és sorsa.
- A Szovjetunióban is forradalmi fejlődés van. Gorbacsov a
történelemnek egyik legnagyobb, mondhatnám legszebb figurája, mert ő
segítette megindítani ezt a folyamatot, és próbál vele megküzdeni.
(folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
- Kelet-európai változások - 5. folyt.
|
Nehéz fenntartani vele az iramot, úgyhogy sokan úgy érzik már,
az események előrébb futnak, és ő nem tud iramot tartani velük, és
ebben van is valami. Ott a nehézség gazdasági vonalon van, mert ez
az, amihez ő aránylag nem nagyon ért, és nincs egy olyan gárdája,
amely tulajdonképpen nagyon tudna neki segíteni. Ha a gazdasági
helyzet jobb lenne, akkor a politikai fejlődés is simábban tudna
kibontakozni, mert politikailag neki megvan a koncepciója, és sokat
teljesített is. Az én véleményem az, hogy itt van az a pont, ahol a
Nyugatnek Gorbacsov támaszává kell válni, de sajnos ebben én egy
egyedülálló hang vagyok, amelyik a sivatagban elvész, és nem látom
nyugati részről, hogy kellő nagyságban tudná alátámasztani a
gorbacsovi reformot, mert ez nagyon nehéz ügy. De már
Lengyelországban elég nagy méretben segített a Nyugat, és ha
Lengyelországban sikerül egy gazdasági átalakulás - mert a lengyel
gazdaság még jobban össze volt roppanva, mint a szovjet -, akkor ez
jó példa lesz arra, s abból esetleg kifejlődhet egy nagyobb méretű
program a Szovjetunióban is. +++
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|