 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Rendkívüli kormányülés szombaton főcím: Mit
tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény tervezete?
|
Budapest, 1990. január 18., csütörtök (MTI-Press)
Több mint egy tucat fontosabbnál fontosabbnak ítélt
törvényjavaslat fekszik a Tisztelt Ház asztalán, szerepel a
parlament mostani ülésszakának napirendjén. Köztük olyan nagy
horderejű kérdések, kodifikációs tervek, mint a lelkiismereti és
vallásszabadság, a sajtó-és a közigazgatási bíráskodás, vagy az
alapítványok ügye, az állami vállalatokra bízott vagyon védelme. Egy
képviselői indítvány magát az alkotmányt vette célba, a köztársasági
elnök közvetlen választását szorgalmazva.
De mindezek ellenére mégis egy eddig nem említett, és az
előzetes napirendről hiányzó beszámoló elé tekint a legnagyobb
várakozással a közvélemény. Nem nehéz kitalálni: a Duna-gate ügyről
van szó, HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter beszámolójára gondolunk.
A belügyi biztonsági szolgálat vezetője ugyan január 15-én
lemondott, az alkotmányos jogokat csorbító lehallgatási gyakorlatot
is "felfüggesztették", az iratokat zárolták, ám a közvélemény aligha
éri be ezzel. További intézkedéseket vár, a felelősség nyilvánoság
előtti, gyors tisztázását igényli. Így nem csoda, hogy a csütörtöki
kormányülés után, sokan csalódottsággal vették tudomásul a hírt,
hogy a belügyi botránnyal a Minisztertanács nem foglalkozott.
A legutóbbi kabinetülésen ugyanis úgy foglaltak állást, hogy a
belügyminiszter a január 18-iki ülésre nyújtsa be előteresztését AZ
ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT TARTALMI, SZERVEZETI VÁLTOZÁSAIRÓL. A
sajtó hírül adta azt is, hogy a belügyminiszter a parlament
elnökéhez címzett levelében felajánlotta, hogy az országgyűlés
tájékoztatja a képviselőket.
A szombati - január 20-iki - rendkívüli kormányülésen persze még
szerepelhet ez a kényes téma és így a belügyi tárca valószínűleg már
testületi döntéssel a háta mögött adhat számot az SZDSZ és a FIDESZ
által kirobbantott, azóta is gyűrűző Duna-gate ügy hátteréről.
Most, hogy a belügy házatáján a belső önvizsgálat lezárult -
ennek részleteit még nem hozták nyilvánosságra - kézenfekvő a
kérdés: HOGYAN TOVÁBB? MILYEN ÁTALAKÍTÁSOKKAL TEREMTHETŐ ÖSSZHANG AZ
ALKOTMÁNY ÉS A BELBIZTONSÁG MŰKÖDÉSE KÖZÖTT? (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|