 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti
a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat
foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások
demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása
során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás
alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem
foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír
elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták
egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden
választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani
kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a
pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény
szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek
un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt
tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik
az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor
fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük
van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják
gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is
számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai
választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az
állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor
érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal
rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell
ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes
jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak
egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak
több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a
mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét
megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|