|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (1. rész)
|
1990. január 19., péntek - Németh Miklós miniszterelnök
interjút adott a Magyar Hírlapnak a közvéleményt foglalkoztató
lehallgatási botránnyal kapcsolatban. A lap szerkesztősége az
interjút még a megjelenése előtt az MTI rendelkezésére bocsátotta.
x Hibásnak tartja-e magát a lehallgatási botrány miatt?
- Annyiban, hogy 1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltása után a honvédelemhez hasonlóan át kellett volna szervezni a belügyet is.
x Miért nem tette meg?
- A gazdaság működőképességének megőrzése, az ezzel összefüggő gazdaságpolitikai feladatok kidolgozása rendkívül nagy feladatot jelentett. Így választani kellett a honvédelem és a belügy között. Végül is a honvédelmet választottam a nemzetbiztonsági szempontok mérlegelése után.
x A belügy átszervezése miért éppen 1989. október 23-a után vetődött fel és miért nem előbb?
- Előbb is felvetődött és éppen a belügyi vezetők kezdeményezései alapján. Így megfogalmazódott az átfogó reform, a nemzetbiztonsági törvény megalkotásának szükségessége. Döntés azonban nem született, és ez nemcsak a kormányzaton múlott. A Magyar Köztársaság kikiáltása előtt a belügyi munka sajátos helyet foglalt el a kormányzaton belül. Az MSZMP felügyelte és közvetlenül utasította is. Tehát pártirányítás alatt állt. Az iránytás illetékes szerve az MSZMP felső vezetése mellett működő biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottság volt. Ennek én nem voltam tagja.
x 1989. október 23. után viszont a helyzet megváltozott. Mégegyszer megkérdezem: a kormányzat miért nem cselekedett azonnal?
- Az előbb említett okokon túl még szerepet játszott, hogy 1989-ben a Belügyminisztérium jelentős szerepet töltött be a belpolitikai stabilitásban, a békés átmenet előrehaladásában.
x És a belbiztonsági szolgálat?
- Ez a szolgálat is átalakult 1989-ben. A korábi években még meglévő adminisztratív jogköre megszűnt és áttérőben volt egy olyan állapotba, amelyben az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló tevékenység felderítése mellett belpolitikai elemzéseket készít. Keresték tehát új helyüket és a nekem negyedévenként eljuttatott belpolitikai elemzések tanúsága szerint megfelelő irányba indultak el. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (2. rész)
|
x Akkor Ön szerint mi jelentett gondot?
- Az egyik probléma jogi természetű. A belbiztonsági szolgálat tevékenységét a 70-es években hozott titkos határozatok szabályozták. Ezeket csak néhány ember ismerte. Én sem ismertem és a kormány tagjai sem. Most felkutattuk a határozatokat - remélhetőleg az összeset - és a Minisztertanács ülésén hatálytalanítottuk azokat.
- A másik probléma politikai természetű. Ha körülnézünk a környező országokban, akkor azt látjuk, hogy mindenütt, ahol a sztálinista rendszereket megdöntötték, vagy ahol ez a folyamat megkezdődött, napirendre került az állambiztonsági szolgálat megszüntetése.
- Volt, ahol ezt a szolgálatot a népharag söpörte el, másutt a kormányzat elébe ment a dolgoknak. Én úgy gondoltam, hogy nálunk ez a lépés nem olyan sürgős. Ugyan tisztában voltam vele, hogy a korábbi években voltak adminisztratív jellegű intézkedések, erőszakos, zaklatás jellegű cselekmények a szolgálat részéről, azonban az én miniszterelnökségem idején ilyen jogosultságokkal már nem rendelkeztek. Így nem éreztem úgy, hogy a belbiztonsági szolgálat működése akut problémát okozhat. Tévedtem. Ugyan a szolgálat működése a békés átmenetet közvetlenül nem veszélyeztette és a szolgálat is kereste az új alkotmányos rendhez való alkalmazkodás módját, azonban amellett a régi szemlélet is tovább élt, csak éppen nehezen érzékelhetővé vált, mert adminisztratív következményekben, erőszakos fellépésekben nem nyilvánult meg.
x Ön olvasta a belbiztonsági szolgálat jelentéseit?
- Ilyen típusú jelentést - amelyet Kis János, az SZDSZ és Fodor Gábor, a Fidesz képviselője személyesen nyújtott át - eddig még nem láttam. Utána érdeklődtem, hogy ezek milyen anyagok és megtudtam, hogy ezek a jelentések a belbiztonsági szolgálaton belül voltak ismertek és napi összefoglalókat készítettek belőlük, amelyet a Belügyminisztérium néhány vezetője ismert. Természetesen kaptam belpolitikai témájú jelentéseket a belügyminisztertől vagy helyetteseitől is. Ezek bizalmas jelentések voltak - hasonló jellegű anyagokat egyébként a kormányzat más területeiről is kapok (külügy, gazdasági információk) -, amelyek belpolitikai témákat értékeltek, elemeztek.
x Nem gondolt rá, hogy ezeket nem törvényes eszközök alkalmazásával szerzik?
- Nem. Én az elolvasott elemzésekből nem jutottam ilyen követ- keztetésre. Persze lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok belügyi szakember. Egyébként a kormányzat a titkos eszközök alkalmazását 1989. október 23. után megtiltotta a pártokkal kapcsolatos informá- ciók szerzésében és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta. (folyt)
1990. január 19., péntek 19:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (3. rész)
|
x A pártokról szerzett információk gyűjtését ki engedélyezte?
- A Minisztertanács a Belügyminisztérium számára 1989-ben alapvető feladatokat jelölt ki. Ez az alkotmányos rend védelme, a belpolitikai stabilitás, a békés átmenet segítése volt. Ennek alapján a Belügyminisztérium határozta meg a feladat teljesítésének módját, az ehhez szükséges információk szerzésének tárgyát és eszközeit. Persze rendkívüli esetekben más a helyzet. 1989-ben három olyan esetre emlékszem, amikor a belügyminisztertől speciális belbiztonsági munkát kértem.
Először: június 16-a, a Nagy Imre-temetés alkalmából, amikor a temetés előtt rendkívül feszült hangulatban nem volt kizárható, hogy súlyos provokációkkal vagy erőszakos cselekményekkel megzavarják az eseményeket. Csak illusztrációként említem, hogy engem is életveszélyes fenyegetés ért, hogy amennyiben elmegyek a temetésre, akkor Király Bélával együtt megölnek. Széles körű biztonsági és védelemi feladatok ellátására irányuló információszerzést kértem. A cél: a temetés békés lebonyolításának biztosítása volt. Ekkor egyes pártok is a megfigyelés tárgyaivá válhattak.
Másodszor: 1989. október 23-a előtt kértem hasonló biztonsági-védelmi feladatok ellátását megalapozó információszerzési munkát.
Harmadszor: november folyamán kértem ilyen jellegű munkát, amikor a békés átmenet veszélyeztetésére irányuló szervezett akció szándékát és előkészületeit jelezték számomra. Tehát a pártok vagy annak egyes tagjai is a belbiztonsági információszerzés tárgyává válhatnak, ha veszélyeztetik az alkotmányos rendet, vagy a békés átmenetet.
x Ön biztos abban, hogy kizárólag ilyen esetekben gyűjtött információkat a pártokról a belbiztonsági szolgálat?
- Az SZDSZ és a Fidesz által átadott anyagok tanúsága szerint máskor is.
x És Önnek erről nem volt tudomása?
- Nem tudtam, hogy ilyen tevékenység rendszeresen folyik. És csak zárójelben jegyzem meg, nem kis megdöbbenéssel kellett megtudnom a nekem átadott dokumentumokból, hogy a nekem, vagy a kormány egyes tagjainak címzett levelek tartalmát is előbb ismerték meg mások, mint maguk a címzettek. Bár a Belügyminsiztériumtól kapott anyagok között volt néhány, amelynek funkcióját nem értettem. Információt tartalmazott pártokról, de nem tudtam illeszteni a kormányzati célokhoz. Nem érzékeltem, hogy ezek mennyiben szolgálták a biztonsági-védelmi célokat, vagy éppen a békés átmenetet. Ezeket nem is lehetett hasznosítani a kormányzati munkában, valószínűleg régi reflexek alapján készültek. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 19:56
|
Vissza »
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (4. rész)
|
x Mi a véleménye az eddigi vizsgálatokról?
- Mindegyiket szükségesnek tartom. Az Alkotmánybíróság jelenleg azt vizsgálja, hogy a belbiztonsági tevékenység mennyiben törvényes és mennyiben nem; a Katonai Főügyészség azt vizsgálja, hogy hol és mennyiben történt jogsértés, visszaélés; a belügyminiszter által felállított bizottság pedig azt, hogy a Belügyminisztériumon belül melyek voltak a belbiztonsági munka fő jellemzői, hogyan szabályozták azt. Ezek a vizsgálatok rövidesen lezárulnak és azok eredményétől függően megtesszük a megfelelő kormányzati lépéseket. Ezek között külön kormányzati vizsgáló bizottság felállítását sem zárom ki. Ezenkívül szuverén parlamenti döntés kérdése, hogy a Parlament milyen tárgykörben indít vizsgálatot, amely még felölelheti akár a múlt vizsgálatát is. Amit fontosnak tartok: az igazság pontos kiderítését és a nemzetbiztonsági tevékenység működőképességének biztosítását. Ugyanis az ország érdekeit veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági munka szétesik. Ne feledkezzünk meg a nemzetközi terrorizmusról, a kábítószercsempészetről és az ilyen jellegű tevékenységek megélénküléséről.
x Ez azt jelenti, hgoy Ön átfogó szervezeti átalakítást tart szükségesnek?
- Pontosan.
x Indokai?
- A pártállam maradványai sürgős eltakarításra várnak. Az állambiztonsági szervezet a monolitikus pártállam egyik alappillérét jelentette a múltban túlsúlyos belső védelemmel. A rendszer logikájából következően egy nagy szervezetbe koncentrálódott a kémelhárítás és az eltérő funkciót megtestesítő hírszerzés is. Egy biztos: napjainkra átfogó koncepcióváltás szükségessége rajzolódik ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy indokolt a kormányzat törekvése egy nemzetbiztonsági törvény mielőbbi megalkotására. Mint ahogy indokolt az egész nemzetbiztonsági tevékenység koncepcionális újragondolása is és a tevékenység elhelyezése a modern jogállamban. Vagyis szükséges a különböző funkciók - egyfelől a közbiztonság, a közigazgatás -, illetve a nemzetbiztonság és a hírszerzés világos körülhatárolása törvényes garanciákkal. Ennek során abból indulunk ki, hogy a nemzet biztonsága és érdekeinek érvényesítése elengedhetetlenül megköveteli az indokolt irányú és mértékű, szakszerű titkosszolgálati tevékenységet. Így van ez a világ minden civilizált országában, függetlenül attól, hogy ezt nyíltan vállalják, vagy szégyenlősen tagadják. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 20:01
|
Vissza »
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (5. rész)
|
A Magyar Köztársaság titkosszolgálatainak munkáját is elsősorban a nemzetközi feltételek determinálják, a konkrét cél viszont a nemzeti és csakis a magyar nemzeti érdekek szolgálata lehet. Az ilyen tevékenység törvényi szabályozását már huzamosabb idő óta készítik elő.
x Más területeken mi a helyzet?
- Ami a külső fenyegetettséget illeti, tény, hogy államok sora folytat intenzív hírszerző és befolyásoló tevékenységet hazánk ellen. A kémelhárító szolgálat által leleplezett ügyek többségét nem hoztuk nyilvánosságra az utóbbi években politikai-gazdasági kapcsolatépítő megfontolásokból. Egy kis ország ilyen ,,elnéző,, magatartását megerősíti az, hogy az elmúlt évtizedek kémbotrányai a világpolitikában a leleplező félnek általában kétes eredményeket hoztak, mérgezték a légkört. A kémelhárításnak tehát meghatározó nemzetbiztonsági feladatok jutnak osztályrészül, amelyek szükség szerint kibővülnek a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel. Ugyanakkor a népgazdaság védelmének kémelhárítási tevékenységét radikálisan mérsékelni kell.
x A hírszerzés milyen szervezethez tartozik tulajdonképpen?
- A hírszerzés csak a régi rendszer torz logikája alapján került az állambiztonsági keretbe. Valós tevékenységében a legkülönbözőbb forrásokból származó, a Magyar Köztársaság érdekeit érintő információk intelligens, elemzett feldo gozása, valamint az irányunkban aktívan dolgozó titkosszolgálatok külföldi felderítése a meghatározó. Erről értelemszerűen személyes tapasztalatom is van, hiszen jelentéseiket rendszeresen olvasom. A hírszerzés munkájában alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében minden külföldi relációban a kölcsönösség elvét kell érvényesíteni. Titkosszolgálati területen nemzetközi együttműködést csak saját nemzeti érdekeinkkel szoros összhangban valósítunk meg kölcsönös, illetve globális veszélyeztetettség esetén. (Ilyen például a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos információk gyűjtése és megelőző intézkedések foganatosítása.) Nem szolgálunk ki senkit és diktátumokat sem fogadunk el senkitől. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 20:04
|
Vissza »
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (6. rész)
|
x Végezetül: hogyan foglalja össze a legsürgősebb teendőket?
- Az ügyészi vizsgálat lebonyolítása, döntés a belső biztonsági részleg sorsáról. A törvényelőkészítő munka felgyorsítása, ezen belül a parlamenti felügyelet kialakítása megfelelő állandó bizottság felállításával. (Természetesen a titkosszolgálatok irányítása csak a kormány kezében lehet. A szolgálatok kinevezett első számú - politikai - vezetői mellett a vezetői és beosztotti állománynak egyaránt eleget kell tenni a speciális szakmai képzettségi és a mindenkori kormány iránti lojalitási követelményeknek.) A Nemzetbiztonsági Hivatal megszervezése a jelzett elvek alapján, a hírszerző szolgálat elválasztásával. A személyi állomány meghatározó többségét kitevő törvényesen és szakszerűen dolgozó munkatársakat biztosítani kell a kormány és az állampolgárok bizalmáról.
A nyilvánosság ezen a téren a fő elvek és irányok meghatározásáig terjedhet. Olyan ország, amelynek a kormánya széles körben kiteregeti titkosszolgálatainak adatait, segítőit, nem várhatja el, hogy komolyan vegyék akár külföldön, akár otthon.
Az esetleges törvénytelenségekért, vagy a kormány politikájával össze nem egyeztethető akciókért szigorú felelősségrevonást kezdeményezek. Ugyanakkor nem engedhetem, hogy nemzeti érdekek sérüljenek felelőtlen lépésekkel, hogy személyes elégtétel vagy éppen külföldi titkosszolgálat befolyása motiváljon.
x Mi lesz ebben a folyamatban a belbiztonsági szolgálat sorsa?
- A szolgálat sorsáról - az átszervezési munka keretében - késedelem nélkül dönteni fogunk. A belbiztonsági szervezetet megszüntetjük; az állomány a belügyi munka más területein, például a közbiztonság fenntartásában hasznos szerepet tölthet be. Ezt átképzéssel is segíteni kívánjuk. A megszervezendő Nemzetbiztonsági Hivatalban kell foglalkozni az alkotmányvédelemmel, a kémelhárítással és a nemzetközi terrorizmus elleni harccal. A hírszerzésnek önálló szervezetben kell majd működnie.
Én azon leszek, hogy az úgynevezett lehallgatási botrányból minden szükséges következtetést levonjunk, mégpedig úgy, hogy az az egész koncepcióváltási folyamatot felgyorsítsa, és a békés átmenet törvényes, alkotmányos útját erről az oldalról ne torlaszolja el semmi. (MTI)
1990. január 19., péntek 20:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|