Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 19.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata

"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából, titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott. A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:

SZDSZ-BM sajtótájékoztató

"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire. Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40 tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés, telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek, vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."

A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (1. rész)

1990. január 19., péntek - Németh Miklós miniszterelnök interjút adott a Magyar Hírlapnak a közvéleményt foglalkoztató lehallgatási botránnyal kapcsolatban. A lap szerkesztősége az interjút még a megjelenése előtt az MTI rendelkezésére bocsátotta.


x Hibásnak tartja-e magát a lehallgatási botrány miatt?

- Annyiban, hogy 1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság
kikiáltása után a honvédelemhez hasonlóan át kellett volna szervezni
a belügyet is.

    x Miért nem tette meg?

    - A gazdaság működőképességének megőrzése, az ezzel összefüggő
gazdaságpolitikai feladatok kidolgozása rendkívül nagy feladatot
jelentett. Így választani kellett a honvédelem és a belügy között.
Végül is a honvédelmet választottam a nemzetbiztonsági szempontok
mérlegelése után.

    x A belügy átszervezése miért éppen 1989. október 23-a után
vetődött fel és miért nem előbb?

    - Előbb is felvetődött és éppen a belügyi vezetők
kezdeményezései alapján. Így megfogalmazódott az átfogó reform, a
nemzetbiztonsági törvény megalkotásának szükségessége. Döntés
azonban nem született, és ez nemcsak a kormányzaton múlott. A Magyar
Köztársaság kikiáltása előtt a belügyi munka sajátos helyet foglalt
el a kormányzaton belül. Az MSZMP felügyelte és közvetlenül
utasította is. Tehát pártirányítás alatt állt. Az iránytás illetékes
szerve az MSZMP felső vezetése mellett működő biztonságpolitikai
kérdésekkel foglalkozó bizottság volt. Ennek én nem voltam tagja.

    x 1989. október 23. után viszont a helyzet megváltozott.
Mégegyszer megkérdezem: a kormányzat miért nem cselekedett azonnal?

    - Az előbb említett okokon túl még szerepet játszott, hogy
1989-ben a Belügyminisztérium jelentős szerepet töltött be a
belpolitikai stabilitásban, a békés átmenet előrehaladásában.

    x És a belbiztonsági szolgálat?

    - Ez a szolgálat is átalakult 1989-ben. A korábi években még
meglévő adminisztratív jogköre megszűnt és áttérőben volt egy olyan
állapotba, amelyben az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére
irányuló tevékenység felderítése mellett belpolitikai elemzéseket
készít. Keresték tehát új helyüket és a nekem negyedévenként
eljuttatott belpolitikai elemzések tanúsága szerint megfelelő
irányba indultak el. (folyt.köv.)



1990. január 19., péntek 19:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (2. rész)


x Akkor Ön szerint mi jelentett gondot?

- Az egyik probléma jogi természetű. A belbiztonsági szolgálat
tevékenységét a 70-es években hozott titkos határozatok
szabályozták. Ezeket csak néhány ember ismerte. Én sem ismertem és a
kormány tagjai sem. Most felkutattuk a határozatokat - remélhetőleg
az összeset - és a Minisztertanács ülésén hatálytalanítottuk azokat.

    - A másik probléma politikai természetű. Ha körülnézünk a
környező országokban, akkor azt látjuk, hogy mindenütt, ahol a
sztálinista rendszereket megdöntötték, vagy ahol ez a folyamat
megkezdődött, napirendre került az állambiztonsági szolgálat
megszüntetése.

    - Volt, ahol ezt a szolgálatot a népharag söpörte el, másutt a
kormányzat elébe ment a dolgoknak. Én úgy gondoltam, hogy nálunk ez
a lépés nem olyan sürgős. Ugyan tisztában voltam vele, hogy a
korábbi években voltak adminisztratív jellegű intézkedések,
erőszakos, zaklatás jellegű cselekmények a szolgálat részéről,
azonban az én miniszterelnökségem idején ilyen jogosultságokkal már
nem rendelkeztek. Így nem éreztem úgy, hogy a belbiztonsági
szolgálat működése akut problémát okozhat. Tévedtem. Ugyan a
szolgálat működése a békés átmenetet közvetlenül nem veszélyeztette
és a szolgálat is kereste az új alkotmányos rendhez való
alkalmazkodás módját, azonban amellett a régi szemlélet is tovább
élt, csak éppen nehezen érzékelhetővé vált, mert adminisztratív
következményekben, erőszakos fellépésekben nem nyilvánult meg.

    x Ön olvasta a belbiztonsági szolgálat jelentéseit?

    - Ilyen típusú jelentést - amelyet Kis János, az SZDSZ és Fodor
Gábor, a Fidesz képviselője személyesen nyújtott át - eddig még nem
láttam. Utána érdeklődtem, hogy ezek milyen anyagok és megtudtam,
hogy ezek a jelentések a belbiztonsági szolgálaton belül voltak
ismertek és napi összefoglalókat készítettek belőlük, amelyet a
Belügyminisztérium néhány vezetője ismert. Természetesen kaptam
belpolitikai témájú jelentéseket a belügyminisztertől vagy
helyetteseitől is. Ezek bizalmas jelentések voltak - hasonló jellegű
anyagokat egyébként a kormányzat más területeiről is kapok (külügy,
gazdasági információk) -, amelyek belpolitikai témákat értékeltek,
elemeztek.

    x Nem gondolt rá, hogy ezeket nem törvényes eszközök
alkalmazásával szerzik?

    - Nem. Én az elolvasott elemzésekből nem jutottam ilyen követ-
keztetésre. Persze lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok belügyi
szakember. Egyébként a kormányzat a titkos eszközök alkalmazását
1989. október 23. után megtiltotta a pártokkal kapcsolatos informá-
ciók szerzésében és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta. (folyt)



1990. január 19., péntek 19:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (3. rész)


x A pártokról szerzett információk gyűjtését ki engedélyezte?

- A Minisztertanács a Belügyminisztérium számára 1989-ben
alapvető feladatokat jelölt ki. Ez az alkotmányos rend védelme, a
belpolitikai stabilitás, a békés átmenet segítése volt. Ennek
alapján a Belügyminisztérium határozta meg a feladat teljesítésének
módját, az ehhez szükséges információk szerzésének tárgyát és
eszközeit. Persze rendkívüli esetekben más a helyzet. 1989-ben három
olyan esetre emlékszem, amikor a belügyminisztertől speciális
belbiztonsági munkát kértem.

    Először: június 16-a, a Nagy Imre-temetés alkalmából, amikor a
temetés előtt rendkívül feszült hangulatban nem volt kizárható, hogy
súlyos provokációkkal vagy erőszakos cselekményekkel megzavarják az
eseményeket. Csak illusztrációként említem, hogy engem is
életveszélyes fenyegetés ért, hogy amennyiben elmegyek a temetésre,
akkor Király Bélával együtt megölnek. Széles körű biztonsági és
védelemi feladatok ellátására irányuló információszerzést kértem. A
cél: a temetés békés lebonyolításának biztosítása volt. Ekkor egyes
pártok is a megfigyelés tárgyaivá válhattak.

    Másodszor: 1989. október 23-a előtt kértem hasonló
biztonsági-védelmi feladatok ellátását megalapozó információszerzési
munkát.

    Harmadszor: november folyamán kértem ilyen jellegű munkát,
amikor a békés átmenet veszélyeztetésére irányuló szervezett akció
szándékát és előkészületeit jelezték számomra. Tehát a pártok vagy
annak egyes tagjai is a belbiztonsági információszerzés tárgyává
válhatnak, ha veszélyeztetik az alkotmányos rendet, vagy a békés
átmenetet.

    x Ön biztos abban, hogy kizárólag ilyen esetekben gyűjtött
információkat a pártokról a belbiztonsági szolgálat?

    - Az SZDSZ és a Fidesz által átadott anyagok tanúsága szerint
máskor is.

    x És Önnek erről nem volt tudomása?

    - Nem tudtam, hogy ilyen tevékenység rendszeresen folyik. És
csak zárójelben jegyzem meg, nem kis megdöbbenéssel kellett
megtudnom a nekem átadott dokumentumokból, hogy a nekem, vagy a
kormány egyes tagjainak címzett levelek tartalmát is előbb ismerték
meg mások, mint maguk a címzettek. Bár a Belügyminsiztériumtól
kapott anyagok között volt néhány, amelynek funkcióját nem értettem.
Információt tartalmazott pártokról, de nem tudtam illeszteni a
kormányzati célokhoz. Nem érzékeltem, hogy ezek mennyiben szolgálták
a biztonsági-védelmi célokat, vagy éppen a békés átmenetet. Ezeket
nem is lehetett hasznosítani a kormányzati munkában, valószínűleg
régi reflexek alapján készültek. (folyt.köv.)



1990. január 19., péntek 19:56


Vissza »


A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (4. rész)


x Mi a véleménye az eddigi vizsgálatokról?

- Mindegyiket szükségesnek tartom. Az Alkotmánybíróság jelenleg
azt vizsgálja, hogy a belbiztonsági tevékenység mennyiben törvényes
és mennyiben nem; a Katonai Főügyészség azt vizsgálja, hogy hol és
mennyiben történt jogsértés, visszaélés; a belügyminiszter által
felállított bizottság pedig azt, hogy a Belügyminisztériumon belül
melyek voltak a belbiztonsági munka fő jellemzői, hogyan
szabályozták azt. Ezek a vizsgálatok rövidesen lezárulnak és azok
eredményétől függően megtesszük a megfelelő kormányzati lépéseket.
Ezek között külön kormányzati vizsgáló bizottság felállítását sem
zárom ki. Ezenkívül szuverén parlamenti döntés kérdése, hogy a
Parlament milyen tárgykörben indít vizsgálatot, amely még
felölelheti akár a múlt vizsgálatát is. Amit fontosnak tartok: az
igazság pontos kiderítését és a nemzetbiztonsági tevékenység
működőképességének biztosítását. Ugyanis az ország érdekeit
veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági munka szétesik. Ne feledkezzünk
meg a nemzetközi terrorizmusról, a kábítószercsempészetről és az
ilyen jellegű tevékenységek megélénküléséről.

    x Ez azt jelenti, hgoy Ön átfogó szervezeti átalakítást tart
szükségesnek?

    - Pontosan.

    x Indokai?

    - A pártállam maradványai sürgős eltakarításra várnak. Az
állambiztonsági szervezet a monolitikus pártállam egyik alappillérét
jelentette a múltban túlsúlyos belső védelemmel. A rendszer
logikájából következően egy nagy szervezetbe koncentrálódott a
kémelhárítás és az eltérő funkciót megtestesítő hírszerzés is. Egy
biztos: napjainkra átfogó koncepcióváltás szükségessége rajzolódik
ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy indokolt a kormányzat törekvése egy
nemzetbiztonsági törvény mielőbbi megalkotására. Mint ahogy indokolt
az egész nemzetbiztonsági tevékenység koncepcionális újragondolása
is és a tevékenység elhelyezése a modern jogállamban. Vagyis
szükséges a különböző funkciók - egyfelől a közbiztonság, a
közigazgatás -, illetve a nemzetbiztonság és a hírszerzés világos
körülhatárolása törvényes garanciákkal. Ennek során abból indulunk
ki, hogy a nemzet biztonsága és érdekeinek érvényesítése
elengedhetetlenül megköveteli az indokolt irányú és mértékű,
szakszerű titkosszolgálati tevékenységet. Így van ez a világ minden
civilizált országában, függetlenül attól, hogy ezt nyíltan
vállalják, vagy szégyenlősen tagadják. (folyt.köv.)



1990. január 19., péntek 20:01


Vissza »


A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (5. rész)


A Magyar Köztársaság titkosszolgálatainak munkáját is elsősorban a
nemzetközi feltételek determinálják, a konkrét cél viszont a nemzeti
és csakis a magyar nemzeti érdekek szolgálata lehet. Az ilyen
tevékenység törvényi szabályozását már huzamosabb idő óta készítik
elő.

    x Más területeken mi a helyzet?

    - Ami a külső fenyegetettséget illeti, tény, hogy államok sora
folytat intenzív hírszerző és befolyásoló tevékenységet hazánk
ellen. A kémelhárító szolgálat által leleplezett ügyek többségét nem
hoztuk nyilvánosságra az utóbbi években politikai-gazdasági
kapcsolatépítő megfontolásokból. Egy kis ország ilyen ,,elnéző,,
magatartását megerősíti az, hogy az elmúlt évtizedek kémbotrányai a
világpolitikában a leleplező félnek általában kétes eredményeket
hoztak, mérgezték a légkört. A kémelhárításnak tehát meghatározó
nemzetbiztonsági feladatok jutnak osztályrészül, amelyek szükség
szerint kibővülnek a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel.
Ugyanakkor a népgazdaság védelmének kémelhárítási tevékenységét
radikálisan mérsékelni kell.

    x A hírszerzés milyen szervezethez tartozik tulajdonképpen?

    - A hírszerzés csak a régi rendszer torz logikája alapján került
az állambiztonsági keretbe. Valós tevékenységében a legkülönbözőbb
forrásokból származó, a Magyar Köztársaság érdekeit érintő
információk intelligens, elemzett feldo gozása, valamint az
irányunkban aktívan dolgozó titkosszolgálatok külföldi felderítése a
meghatározó. Erről értelemszerűen személyes tapasztalatom is van,
hiszen jelentéseiket rendszeresen olvasom. A hírszerzés munkájában
alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében minden külföldi
relációban a kölcsönösség elvét kell érvényesíteni. Titkosszolgálati
területen nemzetközi együttműködést csak saját nemzeti érdekeinkkel
szoros összhangban valósítunk meg kölcsönös, illetve globális
veszélyeztetettség esetén. (Ilyen például a nemzetközi
terrorizmussal kapcsolatos információk gyűjtése és megelőző
intézkedések foganatosítása.) Nem szolgálunk ki senkit és
diktátumokat sem fogadunk el senkitől. (folyt.köv.)



1990. január 19., péntek 20:04


Vissza »


A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (6. rész)


x Végezetül: hogyan foglalja össze a legsürgősebb teendőket?

- Az ügyészi vizsgálat lebonyolítása, döntés a belső biztonsági
részleg sorsáról. A törvényelőkészítő munka felgyorsítása, ezen
belül a parlamenti felügyelet kialakítása megfelelő állandó
bizottság felállításával. (Természetesen a titkosszolgálatok
irányítása csak a kormány kezében lehet. A szolgálatok kinevezett
első számú - politikai - vezetői mellett a vezetői és beosztotti
állománynak egyaránt eleget kell tenni a speciális szakmai
képzettségi és a mindenkori kormány iránti lojalitási
követelményeknek.) A Nemzetbiztonsági Hivatal megszervezése a
jelzett elvek alapján, a hírszerző szolgálat elválasztásával. A
személyi állomány meghatározó többségét kitevő törvényesen és
szakszerűen dolgozó munkatársakat biztosítani kell a kormány és az
állampolgárok bizalmáról.

    A nyilvánosság ezen a téren a fő elvek és irányok
meghatározásáig terjedhet. Olyan ország, amelynek a kormánya széles
körben kiteregeti titkosszolgálatainak adatait, segítőit, nem
várhatja el, hogy komolyan vegyék akár külföldön, akár otthon.

    Az esetleges törvénytelenségekért, vagy a kormány politikájával
össze nem egyeztethető akciókért szigorú felelősségrevonást
kezdeményezek. Ugyanakkor nem engedhetem, hogy nemzeti érdekek
sérüljenek felelőtlen lépésekkel, hogy személyes elégtétel vagy
éppen külföldi titkosszolgálat befolyása motiváljon.

    x Mi lesz ebben a folyamatban a belbiztonsági szolgálat sorsa?

    - A szolgálat sorsáról - az átszervezési munka keretében -
késedelem nélkül dönteni fogunk. A belbiztonsági szervezetet
megszüntetjük; az állomány a belügyi munka más területein, például a
közbiztonság fenntartásában hasznos szerepet tölthet be. Ezt
átképzéssel is segíteni kívánjuk. A megszervezendő Nemzetbiztonsági
Hivatalban kell foglalkozni az alkotmányvédelemmel, a
kémelhárítással és a nemzetközi terrorizmus elleni harccal. A
hírszerzésnek önálló szervezetben kell majd működnie.

    Én azon leszek, hogy az úgynevezett lehallgatási botrányból
minden szükséges következtetést levonjunk, mégpedig úgy, hogy az az
egész koncepcióváltási folyamatot felgyorsítsa, és a békés átmenet
törvényes, alkotmányos útját erről az oldalról ne torlaszolja el
semmi. (MTI)



1990. január 19., péntek 20:06


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"Kis zsebnoteszéből találomra néhány nevet sorolt fel a megfigyelés alatt álló ellenzékiekből. Egy részük ott ült a mozi nézőterén., Mécs Imre állt fel, s dícsérte az őrnagy tettét, köszönetet mondott érte. Felszólította a titkosszolgálatiakat, hogy gyónják meg a társadalom előtt bűneiket. Sőt! Egészen biztosan most is itt vannak a teremben, jöjjenek elő, álljanak ki a fénybe - indítványozta. Kisvártatva a mozi hátsó részében állók közül néhány ismeretlen kisomfordált..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD