|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Honfoglalás kori vezéri sírok
|
1990. január 19., péntek - Módosulhat a magyarok
honfogalalás kori társadalmáról alkotott eddigi elképzelés a karosi
ásatások alapján - mondotta bevezetőjében Révész László régész, az
ásatások vezetője, aki a Honfoglalás kori vezéri sírok Karoson című
kiállítást péntek délután bemutatta a sajtó munkatársainak. A
Budapesti Történeti Múzeum tárlata egyedülálló leleteket mutat be a
feltehetően még Etelközben született, s az új hazában elhantolt
őseink életmódjáról. Az érdeklődők április 2-ig láthatják.
A bodrogközi Karos község határában 1899-ben bukkantak az első honfoglalás kori temetőre. Fél évszázad múltán ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüst pénzeket fordított ki az eke, s az azóta folyamatosan végzett leletmentő ásatások során eleink újabb két temetője került napvilágra. Eddig összesen 92 sírt tártak fel. Többségükben fegyveres férfiak nyugodtak, kisebb részükben nők és gyermekek. A szakemberek feltételezik, hogy a X. század első felében a magyarok nagyfejedelmeinek egyik központja e tájon helyezkedett el, s a sírokba a fejedelem katonai kíséretének tagjait temették.
Az ásatások elárulják: az elhunytakat - a nőket is - legtöbbször hátaslovukkal együtt temették el. Az állatot pányvával fojtották meg, majd úgy nyúzták le a bőrét, hogy benne maradt a koponya és a négy lábszárcsont. Ezt a halott lábához tették a nyereggel és a kantárral együtt. A legelőkelőbbek nyergét ezüst lemezekkel díszítették. A szerszámokat, valamint a női sírokban talált ékszereket feltehetőleg még Levédiában vagy Etelközben készítették, hasonlóakat ugyanis a kazár kaganátus népei használtak.
Miután a honfoglaló magyarok fő fegyvere az íj és a nyíl volt, kivételes leletnek számítanak a karosi temetőben talált szablyák. A honfoglalás korából alig egy tucatnyi ilyen pompás fegyver ismeretes. A mostani ásatás során eddig kilenc szablya került elő; valószínűleg 895 előtt készülhettek, s az egykori közösségek vezetői hatalmi jelvényeinek számítottak.
A karosi ásatásokat az idén folytatják. (MTI)
1990. január 19., péntek 17:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|