 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Rendkívüli kormányülés 2.
|
EGYÁLTALÁN ELVÁLASZTHATÓ-E A KORÁBBI POLITIKAI ÉRÁHOZ SZINTE
TESTVÉRI ALAPON KÖTŐDŐ ÁLLOMÁNY A PÁRTÁLLAM MEGHALADOTT
GYAKORLATÁTÓL? HOZZÁIGAZÍTHATÓ-E A POLITIKAI PLURALIZMUS
KÖVETELMÉNYEIHEZ?
Nem titok: a titkosszolgálat jövőjéről, alkotmányos helyéről
szóló törvénytervezet már a Minisztertanács asztalán van. Az ezt
előkészítő koncepció 1989. októberében elkészült. Ez a időpont
joggal veti fel az olvasóban a jogalkotási késedelemért való
testületi és személyes felelősség újabb csiklandós kérdéseit is.
Mert végülis nem máson, hanem a Minisztertanácson múlik, mikor, a
parlament mely ülésszakán terjeszt elő erre vonatkozó törvényt, és
hogy azt egyáltalán be kívánja-e nyújtani?
A TÖRVÉNY A TITKOSSZOLGÁLAT, A NEMZETBIZTONSÁG FELADATAIT ELLÁTÓ
ÚJ INTÉZMÉNYEK HATÁSKÖRÉT, JOGAIT ÉS KÖTELEZETTSÉGEIT RÖGZÍTI.
Elkülönítve a hírszerzési, kémelhárítási és a belső biztonsági
feladatköröket, meghatározva, milyen szervezeti keretek között lehet
végezni ezt a tevékenységet. AZ ELKÉPZELÉSEKBEN KÉT ÚJ HIVATAL
FELLÁLLÍTÁSA IS SZEREPEL, EGY NEMZETBIZTONSÁGI ÉS EGY HÍRSZERZŐ
HIVATALÉ, amelyek a belügy szervezetétől mindenképpen
elkülönülnének. Feladatukat kormányzati irányítás alatt (a
miniszterelnök közvetlen alárendeltségében) látnák el. A
felügyeletet egy kormánybizottság is segítené, e grémium tagja lenne
a belügyminiszteren kívül a honvédelmi, a külügy és az
igazságügyminiszter is. A TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTŐK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG
FELÁLLÍTÁSÁVAL IS SZÁMOLNAK, AMELY MEGTESTESÍTENÉ A PARLAMENTI
ELLENŐRZÉST ÉS ELLÁTHATNÁ AZ ALKOTMÁNYOS KONTROLLT. Az elképzelések
szerint a katonai hírszerző és biztonsági ügyek a Honvédelmi
Minisztérium hatáskörébe kerülnének.
További izgalmas kérdés: KI ENGEDÉLYEZHETI A JÖVŐBEN AZ
ALKOTMÁNYOS JOGOKAT CSORBÍTÓ TITKOSSZOLGÁLATI ESZKÖZÖK
IGÉNYBEVÉTELÉT? Ezek használatát - mint ismeretes - nemrégen
felfüggesztették.
A jogállamiság logikája azt diktálná, hogy erre - vagyis a
telefonlehallgatásra, a levélfelbontásra, a távirat, a
telefonforgalom ellenőrzésére, bizalmi személyek útján történő
megfigyelésre - csak BÍRÓI DÖNTÉS ESETÉN kerülhessen sor. Az
engedély megadásánál viszont nemcsak az eszközt, de az igénybevétel
időtartamát is konkrétan meg kellene határozni. Ha pedig a bírósági
engedély nélkül élnének ezekkel a módszerekkel, a törvényellenes
alkalmazást büntetőjogilag is szankcionálni kellene. (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|