 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Rendkívüli kormányülés szombaton főcím: Mit
tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény tervezete?
|
Budapest, 1990. január 18., csütörtök (MTI-Press)
Több mint egy tucat fontosabbnál fontosabbnak ítélt
törvényjavaslat fekszik a Tisztelt Ház asztalán, szerepel a
parlament mostani ülésszakának napirendjén. Köztük olyan nagy
horderejű kérdések, kodifikációs tervek, mint a lelkiismereti és
vallásszabadság, a sajtó-és a közigazgatási bíráskodás, vagy az
alapítványok ügye, az állami vállalatokra bízott vagyon védelme. Egy
képviselői indítvány magát az alkotmányt vette célba, a köztársasági
elnök közvetlen választását szorgalmazva.
De mindezek ellenére mégis egy eddig nem említett, és az
előzetes napirendről hiányzó beszámoló elé tekint a legnagyobb
várakozással a közvélemény. Nem nehéz kitalálni: a Duna-gate ügyről
van szó, HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter beszámolójára gondolunk.
A belügyi biztonsági szolgálat vezetője ugyan január 15-én
lemondott, az alkotmányos jogokat csorbító lehallgatási gyakorlatot
is "felfüggesztették", az iratokat zárolták, ám a közvélemény aligha
éri be ezzel. További intézkedéseket vár, a felelősség nyilvánoság
előtti, gyors tisztázását igényli. Így nem csoda, hogy a csütörtöki
kormányülés után, sokan csalódottsággal vették tudomásul a hírt,
hogy a belügyi botránnyal a Minisztertanács nem foglalkozott.
A legutóbbi kabinetülésen ugyanis úgy foglaltak állást, hogy a
belügyminiszter a január 18-iki ülésre nyújtsa be előteresztését AZ
ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT TARTALMI, SZERVEZETI VÁLTOZÁSAIRÓL. A
sajtó hírül adta azt is, hogy a belügyminiszter a parlament
elnökéhez címzett levelében felajánlotta, hogy az országgyűlés
tájékoztatja a képviselőket.
A szombati - január 20-iki - rendkívüli kormányülésen persze még
szerepelhet ez a kényes téma és így a belügyi tárca valószínűleg már
testületi döntéssel a háta mögött adhat számot az SZDSZ és a FIDESZ
által kirobbantott, azóta is gyűrűző Duna-gate ügy hátteréről.
Most, hogy a belügy házatáján a belső önvizsgálat lezárult -
ennek részleteit még nem hozták nyilvánosságra - kézenfekvő a
kérdés: HOGYAN TOVÁBB? MILYEN ÁTALAKÍTÁSOKKAL TEREMTHETŐ ÖSSZHANG AZ
ALKOTMÁNY ÉS A BELBIZTONSÁG MŰKÖDÉSE KÖZÖTT? (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|