Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 19.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata

"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából, titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott. A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:

SZDSZ-BM sajtótájékoztató

"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire. Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40 tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés, telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek, vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."

Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (1. rész)

1990. január 12., péntek - Hogyan ítéli meg a közvéleményt foglalkoztató lehallgatási botrányt, a még nem tisztázott jogi kérdéseket - például a kiszivárogtató szerepét, valamint az őt ösztönzők magatartását - dr. Györgyi Kálmán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánja - erről érdeklődött az ismert jogásztól Csávás Sándor, az MTI munkatársa.


- Jogi szempontból nagy a ,,rendetlenség,, a vitatott kérdéskör
körül - állapította meg a professzor. - A legutolsó törvényi
szabályozás az állambiztonsági kérdésekről több mint másfél évtizede
született, viszont ez sem rendelkezett arról, hogy milyen esetben
lehet a levéltitkot megsérteni, a távközlési titkot kifürkészni,
stb. Az eltelt időszakban különféle belső szabályozások alapján
folytak a telefonlehallgatások, levél- és más iratellenőrzések.
Ezeket a cselekedeteket nyilvános jogszabályban nem szabályozták,
mivel csak büntetőügyekben rendelhette el az ügyész a telefonok
lehallgatását vagy a levelek ellenőrzését. Csak úgy ,,általában,,
állambiztonsági szempontokra hivatkozva telefonbeszélgetéseket
lehallgatni és leveleket ellenőrizni nem lehet.

    - Az új alkotmány szerint a személyes szabadságjogok
korlátozását csak törvény alapján lehet elrendelni, és ez a törvény
eddig még nem született meg. Megjegyzem: ennek megalkotása nem is
olyan egyszerű dolog. Aki a mostani megfigyelést tartalmazó
jegyzőkönyvhöz hozzájutott, kétségtelen, hogy titkos dokumentumot
hozott nyilvánosságra, ám kérdéses, hogy egyáltalán elkövette-e az
államtitoksértést. Az államtitokkal kapcsolatos mai szabályozás
szerint megsértéséről akkor beszélhetünk, ha - egyfelől - az adatok
beletartoznak az államtitok-körbe, és - másfelől - azok illetéktelen
személy tudomására hozása veszélyezteti a Magyar Köztársaság
biztonságát. Ezek szerint az államtitoknak minősülés ténye a
mérlegelés tárgyát képezi. El lehet tehát gondolkodni azon, hogy az
alkotmánysértő gyakorlat felszámolását indítványozó feljelentés,
amelynek kapcsán egy formálisan államtitoknak minősülő adatot
nyilvánosságra hoztak, megfelel-e az államtitok materiális
ismérvének; azaz konkrétan: eleget tesz-e annak a követelménynek,
hogy az adat illetéktelenek által való megismerése valóban
veszélyezteti-e az állam biztonságát. Ez önmagában is
bizonytalansági tényező. (folyt.köv.)



1990. január 11., csütörtök 22:18


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"Kis zsebnoteszéből találomra néhány nevet sorolt fel a megfigyelés alatt álló ellenzékiekből. Egy részük ott ült a mozi nézőterén., Mécs Imre állt fel, s dícsérte az őrnagy tettét, köszönetet mondott érte. Felszólította a titkosszolgálatiakat, hogy gyónják meg a társadalom előtt bűneiket. Sőt! Egészen biztosan most is itt vannak a teremben, jöjjenek elő, álljanak ki a fénybe - indítványozta. Kisvártatva a mozi hátsó részében állók közül néhány ismeretlen kisomfordált..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD