 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány
a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán
felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező
sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek
valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket
öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer
azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény
nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet
sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A
felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős
nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s
különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek
felszámolása idején.
Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép
ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők
malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott
ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző
okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség
enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a
józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban.
Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba
azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének
lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a
felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos
jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük
visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|