Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 17.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban

"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen. A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar állampolgár és párt érdekeit szolgálja. Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:

Állásfoglalások a belügyi botrányról

"Köszöntöm hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások, dokumentumok ismertetését. Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január 12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."

Berecz Frigyes interjúja

London, 1989. március 9. (BBC, Panoráma) - Magyar ipari küldöttség
jár a héten Angliában, és ezzel egyidőben itt volt Berecz Frigyes
iparügyi miniszter is. Bár kevésbé kerülnénk a rivaldafénybe, de
fontos: néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen dolgok történnek
Magyarországon gazdasági téren is. A miniszter ma délután bejött
stúdiónkba; az érdembeli megbeszéléseknek már vége, és itt
beszélgettem vele.
    
    - Miniszter Úr! A magyar ipari küldöttséggel együtt jött Londonba.
    
    Mi angliai látogatásának a célja?
    
    - Alapvetően az a célunk, hogy megkeressük a lehetőségét a
gazdasági kapcsolatunk bővítésének. A mi látogatásunk összhangban a
múlt év elején tartott miniszterelnöki látogatással. Akkor az Önök
miniszterelnök-asszonya és a mi miniszterelnökünk, Grósz úr
elhatározta a gazdasági kapcsolatok bővítését is a kapcsolatok
általános javítása keretében. Ezt követően számos felső szintű
találkozóra került sor. Önöktől is jártak többen országunkban,
tőlünk is nem én vagyok az első tagja a kormánynak, beleilleszkedik
ez a látogatás ebbe folyamatba.
    
    - Milyenek most a brit-magyar gazdasági kapcsolatok? Előtte mindig
arról volt szó, hogy sokkal több a lehetőség, mint amit
kihasználnak.
    
    - Én úgy gondolom hogy javulóak, mert a forgalom adatai
egyértelműen azt mutatják, hogy 1988-ban 1987-hez képest egy
számottevő fejlődés történt mind az export-, mind az
importkapcsolatokban. Örömünkre a magyar export talán még jobban
fejlődött mint a magyar import az Önök országából - gondolom hogy
itt ezt majd igyekeznek kiegyensúlyozni. 100 millió font körüli az
oldalankénti forgalom, tehát az együttes fogalom meghaladja mostmár
a 200 millió fontot.
    
    Új momentum ebben a kapcsolatban, hogy az egyszeri áruforgalmi
kapcsolatok mellett megjelent az igény közös vállalatok
alapítására. Ebben eddig az angol-magyar kapcsolatok nem jártak az
élen, de most számos ilyen közös vállalkozásról esik szó - úgy
tűnik hogy itt is megindult egy fellendülés ezen a területen.
    
    - A kereskedelmi, az ipari küldöttségnek a hétfői fogadásán
elsősorban közös vállalkozásokról beszéltek, de tudott, hogy vevőt
keresnek, vagy társat keresnek sok nagy magyar ipari vállalathoz.
    
    Úgy tudom 51 vállalat szerepel a listán. Erről is folyik tárgyalás?
    
    - Igen. Úgy fogalmaznék, hogy az első lista amit a múlt év közepe
táján összeállítottunk, az 51-re sikeredett, most valamivel
kevesebb vállalat van azon a listán amit itt az angol
üzletembereknek, velünk tárgyaló vezető partnereknek átadtunk, mert
néhány vállalatnak már konkrét tárgyalása van. Nem ajánlottuk ki
két helyre, néhány vállalat visszalépett. 35-40 körüli vállalat az,
aki angol üzletemberekkel is szeretne még kapcsolatot teremteni és
ezeknek a listáját adtuk át most ebből az alkalomból.
    
    - Én rendkívül nagy horderejű döntésnek tartom. Mikor született
erről határozat, hogy a Nyugat felé megpróbálják ilyen nagy módon
megnyitni?
    
    - A politikai döntés régebben megszületett. Az a gyakorlati döntés,
hogy ennek az útját megnyissák és konkrét tárgyalások legyenek,
meglegyenek hozzá a megfelelő törvényes keretek, jogi szabályok,
pénzügyi szabályok - ezeket együttesen a magyar politikai vezetés
és a kormányzat a múlt év közepe körül teremtette meg. Ez számos
törvény és rendelet együttműködésében születhetett meg. Nem
egyetlen döntés volt.
    
    - A politikai élet rendkívül gyors ütemben változik Magyarországon.
    
    Minden nap van valami óriásinak tartható fejlemény. Ilyen
körülmények között hogy lehet jó és következetes gazdaságpolitikát
kialakítani és követni?
    
    - Ez nagyon nehéz kérdés. Úgy tudok rá válaszolni, hogy itt a
politikai helyzet és a gazdasági helyzet egymás foglyai. Ezt úgy
értem, hogy ez a nehéz politikai helyzet ami most kialakult - ez
elsősorban amiatt indult meg, mert a nyolcvanas évek elején a
gazdaság fejlődése megtorpant, az életszínvonal fejlődése
lefékeződött majd visszaesett, emiatt kibontakozott egy nagyón-nagy
elégedetlenség a magyar társadalomban, ebből az elégedetlenségből
pedig egy egyre növekvő nyomás alakult ki a politikára.
    
    Tehát úgy tűnik a dolgok felszínén, hogy a gazdaság kényszerítette
a politikát változásra. Másfelől azt kell mondani, hogy jelentős
politikai változást gazdasági tejesítménynövekedés nélkül nem lehet
elérni. Ezt tehát: egy ilyen kölcsönhatás, együtt kell megoldani
ezeket a kérdéseket.
    
    - De a politikai forrongás miatt nem lett árvagyerek a
gazdaságpolitika?
    
    - Hát nem is árvagyerek, feltétlen mi is azt szeretnénk elérni,
hogy olyan megoldást keressünk, hogy újra ösztönzött legyen
Magyarországon a befektetés. Mindenképpen elsődlegesnek tartjuk a
számos együtt jelenlévő kérdés között hogy ezt oldjuk meg.
    
    Véleményünk szerint, anélkül hogy valamilyen módon külső tőkét ne
vinnénk a gazdaságba ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. Külső tőke
alatt érjük azt is, ami a magyar gazdaság, sőt a magyar társadalom
egészében, részben láthatóan, részben lappangó módon jelen van. Ezt
szeretnénk mobilizálni. De ez sem lesz elegendő. Feltétlenül
szeretnénk, ha a külföldi tőke egyre nagyobb mértékben áramlana a
magyar gazdaságba, és adná azt az impulzust, amivel a gazdaság
fejlődését újra meg lehet lendíteni.
    
    - A londoni gazdasági napilapnak a mai számában van egy rövid hír
arról, hogy szeretnék megváltoztatni a kereskedelmi elszámolási
rendszert a Szovjetunióval, hogy ezentúl keményvalutában
egyenlítsék ki a nem katonai fontosságú cikkeknek a kereskedelmét.
    
    Ehhez mit tudna hozzátenni?
    
    - Erre azt szeretném mondani, hogy a magyar kormányzat elsők között
vetette fel, hogy a KGST egészében teremtsük meg azokat a
viszonyokat, ami egy piacgazdaságra jellemző, tehát legyen valós
pénz, a szállítások különbségeit - ha azok nem egyenlíthetők ki -
olyan pénzben lehessen elszámolni, amit az adott ország piacán más
valamire el lehet költeni.
    
    Ezt, úgy tűnik hogy - mivel az országok szemlélete, álláspontja
eléggé eltérő és a gazdasági helyzetük is eltérő - egyik napról a
másikra, sőt egyik évről a másikra sem lehet létrehozni. Bár nekem
meggyőződésem, hogy ez a kilencvenes évek folyamán a KGST-ben is
létre fog jönni. De arra van lehetőség, hogy kétoldalú
kapcsolatokban ezt a kialakítást meggyorsítsuk, és mind a
Szovjetunió, mint a Magyar Népköztársaság keresi a lehetőségét,
hogy ezt megteremtse. Tehát nem titok, hogy erről jelenleg
tárgyalások folynak a Szovjetunióval, hogy ennek a feltételeit
megteremtsük. Más KGST-országgal is létrehozunk ilyen kapcsolatot,
de hát a szovjet gazdasággal kialakított kapcsolat a
nagyságrendjénél fogva meghatározza tulajdonképpen az egész
szocialista piaci helyzetünket.
    
    - Nyugati üzleti körökben általában nagy bukkanónak találták a
bürokráciát. Magyarországgal többek között kellett kereskedniök,
megállapodásokat aláírni. Próbálnak valamit elérni kifejezetten a
bürokrácia csökkentésére?
    
    - Próbálunk elérni - bár ez rendkívül nehéz küzdelem, hiszen a
bürokrácia mint háló, azokat is körülveszi, akik létrehozták. Én
úgy gondolom, hogy a bürokrácia az intézményrendszer, törvények és
jogszabályok rendszere, és bürokratává vált emberek, személyiségek
rendszeréből tevődik össze. Minden területen meg kell kezdeni a
harcot a bürokrácia ellen. Legegyszerűbben véleményünk szerint úgy,
hogyha a fölösleges törvényeket, rendeleteket, szabályokat
megszüntetjük, lebontjuk, egyszerűbb, áttekinthetőbb, egymással jó
összhangban lévő szabályokkal helyettesítjük ezeket. Ilyen tudatos
törekvés a magyar kormányzat részerői van, otthon jó magyar
kifejezéssel deregulációnak hívjuk ezt a folyamatot, hogy ezt a
rengeteg egymásnak ellentmondó törvényt lebontsuk.
    
    Napirenden van a kormányzat intézményrendszerének az átalakítása
is. Ezen a területen már számos lépés történt. Intézmények
összevonása, ezzel együtt az intézmények létszámának a
csökkentésével, közbenső intézmények, áttétel-jellegű intézmények
megszüntetésével, amelyek a kormány meg a vállalkozások közé
ékelődtek, és napirenden van a személyi változás, elsősorban a
vezetői területeken. Lényeges hogy felerősödjék ez a folyamat, bár
az ipar területén ez évente körülbelül 15 százalék cserélődést
jelent hosszú idő átlagában. +++
    


1989. március 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD