|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
|
Delors-javaslat - brüsszeli megfigyelők (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. január 17. szerda (MTI-TUD) - Jacques Delors
szerdán elhangzott javaslata a Magyarországgal és más közép- és
kelet-európai országokkal kötött kereskedelmi és gazdasági
együttműködési szerződések túllépésére, újtípusú társulási
szerződésekkel való felváltására megfelel az új helyzet
realitásainak. Rokonságot mutat olyan elképzelésekkel, amelyeket
többek között az Európai Közösségnek a PHARE-terv kapcsán átnyújtott
emlékirataiban magyar részről is kifejtettek - mutatnak rá brüsszeli
magyar megfigyelők.
A közösség bizottságának elnöke azt indítványozta, hogy tekintsék újra át a közösség társulási szerződési formuláit, és olyan intézményeket alakítsanak ki az Európai Közösség és a szóbanforgó kelet-európai országok kapcsolataiban, amelyek lehetővé teszik a folyamatos politikai és gazdasági párbeszédet, és olyan együttműködés kialakítását, amely nem magára a közösségi nagypiacra központosulna, mivel az csak több év múlva válhat elérhetővé az erre még fel nem készült országok számára.
A közösség ,,klasszikus,, társulási szerződései - amelyek ,,újbóli áttekintését,, javasolja Delors - kétféle célt szolgáltak: egyes országok számára, mint Görögország, Spanyolország, Portugália, a csatlakozás előszobáját képezték, más esetekben, például több mediterrán ország esetében, a fejlődő országok számára kedvező, azoknak nyújtott előnyöket is magában foglaló konstrukciókat alkottak. A közösséget létrehozó római szerződés 238. paragrafusa nyújt lehetőséget különböző társulások kialakítására, a specifikus helyzetnek megfelelően. Delors beszédében nem utalt sem konkrétan erre a cikkelyre, sem valamilyen időhatárra, és a társulások kialakítása mindenképpen hosszú folyamat eredménye lehet csak: előbb a bizottságnak kell javaslatot tennie, majd azt a tagállamoknak kellene jóváhagyniuk, s csak azután kerülhetne sor az egyes közép- és kelet-európai országok közötti különbségeket nyilvánvalóan figyelembe vevő formulák tárgyalások révén való kialakítására.
Másfelől, ha meg is nyílik az út az eddigi keretek túllépésére, Delors jelezte azt is, hogy az új megközelítés nem a közösséghez való csatlakozást feltételezi a belátható jövőben. Ez csak az NDK esetében lehetséges. (folyt.)
1990. január 17., szerda 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|