 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
 |
Kamara-SZOT találkozó (1. rész)
|
1989. november 17., péntek - Az érdekegyeztetés kérdéseinek legfontosabb csomópontjai szerepeltek napirenden a Magyar Gazdasági Kamara és a SZOT vezető tisztségviselőinek pénteki találkozóján. A tárgyaló felek a mindenféle kötöttségtől mentes bérmechanizmus mellett foglaltak állást, szükségesnek ítélték a bérliberalizáció folytatását, újabb foglalkoztatási alap képzését is.
A bérkérdésről folytatott eszmecserében a vélemények
egybecsengtek atekintetben, hogy az 1989-re közösen megkötött
bérmegállapodást nem sikerült betartani, kifogásolták azonban, hogy
bizonyos körök a megállapodások be nem tartását jelölik meg az
ország fő bajaként. Ezt a ,,támadást,, azzal igyekeztek visszaverni,
hogy a megállapodást a feltételezett 12 százalékos inflációra
építették. A bérfolyamatokra végül is a kormány inflációs politikája
gyakorolt alapvető hatást - mondták ki.
A társadalombiztosítási törvénymódosítással kapcsolatban a
kamara szakértői kifogásolták, hogy az egészségügyi kiadások is
teljes körűen a társadalombiztosítás ,,kalapjába,, kerülnének. Ha a
Parlament netán így fogadná el az előterjesztést, sejtetni engedték,
hogy az Alkotmányjogi Bíróságnak meglesz az első munkája. A SZOT a
törvénytervezetről még nem alakította ki állásfoglalását. Előzetesen
annyit árultak el, hogy szükségesnek tartják a kiemelkedően magas
nyugdíjak korlátozását, ,,nyugdíjplafon,, létrehozását.
A megbeszélésen résztvevők elengedhetetlennek tartották az
érdekegyeztetés rendszerének jól körülhatárolt kialakítását, azt,
hogy a parlamenti illetve a kormányzati döntések meghozatala előtt
az illetékes szervek kérjék ki az érdekképviseleti szervek
véleményét. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke azt
hangsúlyozta, hogy a gazdaságban megvalósuló, illetve a
jogszabályokban végrehajtandó deregulációs törekvések hosszú távon
nélkülözhetetlenné teszik a szakszervezetekkel való közvetlen és
rendszeres munkakapcsolat kialakítását. Az állammal való
egyeztetésre alkalmas szervezet lenne az Országos Érdekegyeztető
Tanács, munkáját az Országos Érdekegyeztetési Koordinációs Tanács
készítené elő. A Kamara képviselői fontosnak ítélték az
érdekképviseleti törvény megalkotását is, amely korlátozná az állam
beavatkozási lehetőségeit, illetve foglalkozna a munkaadó és a
munkavállaló szervezetek speciális jogosítványaival. Felvetették
munkaadó szövetség létrehozását is, amely a kormány partnere lenne
érdekegyeztetési kérdésekben. (folyt.köv.)
1989. november 17., péntek 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|