 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
 |
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa javára.
A Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -,
illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a
következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei
Pócspetri plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az
iskolák tervezett államosítása ellen. Így például 1948. június
1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet tartott, ahol
mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden
eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap
felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot:
akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a
főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel
botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a
felizgatott tömeg - amelynek egy része husángokkal, kapával,
vasvillával volt felfegyverkezve - a községházát közrefogva az
államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a
tanácsterembe. Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta.
Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt
terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják
vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre
feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni,
ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt
akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat
felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le.
Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a
fegyverét csőre tölti -, nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert,
majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt.
A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos
emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt,
Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A
köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó
fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956.
szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt
kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette
Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték.
(folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 22:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|