 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
 |
Program a gazdasági deregulációra - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 12., kedd - Szeptember 15-től csak a Gazdasági Deregulációs Tanács véleményével ellátott jogszabály-tervezeteket terjeszthetnek a Minisztertanács elé a gazdasági főhatóságok - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes, deregulációs kormánybiztos. Mint mondotta: a jogtudósokból álló 15 tagú tanácsot a kormány azért hívta életre, hogy közreműködjön a túlszabályozás megszüntetésében és a piacgazdasági viszonyok fejlesztésében: csökkentse az állami beavatkozást, a gazdálkodás, a vállalkozás kötöttségeit, s lényegesen javítsa a gazdálkodók lehetőségeit.
A Minisztertanács deregulációs programja különbséget tesz a már
meglévő és a leendő jogszabályok között. Ez év december 31-ig a
kormányhatározatban felsorolt minisztériumoknak - indoklással
ellátva - nyilatkozniuk kell, melyik korábbi jogszabályaikat
kívánják a jövőben is hatályban tartani. Minden olyan
minisztertanácsi rendelet és határozat, miniszteri rendelet és
államtitkári rendelkezés, amelynek módosításáról, megújításáról a
Deregulációs Tanácsot nem tájékoztatják, legkésőbb 1990. májusában
hatályát veszti. A módosított, vagy újra szövegezett jogszabályokat
a Deregulációs Tanács véleményezi, s a kormánybiztos március 1-jéig
nyilatkozik, egyetért-e azzal, vagy sem. Érdemi véleménykülönbség
esetén a Minisztertanács hoz végső döntést.
A radikális jogszabály-felülvizsgálatot az indokolja, hogy a
jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény nem érintette a hatályba
lépése előtti joganyagot, ezért számos olyan rendelet, rendelkezés,
utasítás és jogi iránymutatás érvényesül a gyakorlatban, amely már e
törvény elveinek sem felel meg. Ez utóbbi belső szabályok
(körlevelek, leiratok, stb.) is - amelyek száma több tízezerre
tehető - hatályukat veszítik, hiszen a magyar gazdaságot elsősorban
ezek, és nem a magas szintű jogszabályok korlátozzák - mondotta a
kormánybiztos.
A gazdasági deregulációt egyben fel kell használni a magyar
gazdasági jognak a közös piaci szabályozáshoz való közelítésére,
ahogy teszik ezt számos országban. A jogalkotóknak ismerniük kell,
hogy az eléjük kerülő jogszabály-tervezetek összhangban vannak-e az
EGK szabályaival, s ha nincsenek, annak mi az oka, s mi lehet a
következménye. (folyt.köv.)
1989. szeptember 12., kedd 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|