|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
|
- azeri helyzet - 3. folyt.
|
Eddigi történelme során azonban a szovjet katonaság távol tartotta magát a közvetlen politikai szereptől, és egyelőre semmi jele annak, hogy a vezérkaron belüli elégedetelenség végül is politikai beavatkozásra vezethetne.
- Hírmagyarázóink után nézzük, mit szólnak az angol lapok a szituációhoz.
- Ha a brit sajtó szovjet helyzetképet ecsetelő és kommentáló cikkeit gesztusban kellene kifejezni, "a reménytelen fejcsóválástól az égnek emelt kezekig"-gel lehetne jellemezni az álláspontokat.
A Guardian azt fejtegeti, miért késlekedtek ennyi ideig a szovjet hatóságok az erélyesebb fellépéssel. Ezt részben a múltból kísértő, félelmetes dzsinneknek tulajdonítja. Hol vannak már azok az idők, amikor, mint múlt szeptemberben a párt központi bizottsága még a nagy októberi forradalom teremtette testvéri nemzetekről és nemzetiségekről szónokolhatott.
Tehát a helyzetet részint a sztálinizmus vaspántjával leszorított, nacionalista szenvedélyek feltámadásának tudja be, részint a határon túlról fenyegető iráni mohamedán, azaz iszlám veszélynek. Két évvel ezelőtt még csírájában elfojthatták volna a vendettákat, most már túl késő van ehhez. Az egyetlen megoldást abban látja, hogy az örményeket a katonaság passzív segítségével evakuálják. De még ez sem oldaná meg a Karabah-hegyvidék problémáját.
A cinikusok azt mondhatnák, hogy a keresztény örményeknek egyszerrűen nincs hová menniük, és csak az oroszokban bízhatnak. De mennyire bánhatná Gorbacsov, hogy 1923-ban Lenin a törökök és az azeriek megnyerése fejében Azerbajdzsánhoz csatolta a Karabah-hegyvidéket. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|