Rendszerváltás és az MTI

	A ,,francia kapcsolat,, (1. rész)
1990. január 16. kedd (MTI-Press) - Nem csupán a vendéglátó számára kötelező udvariasság mondatja Francois Miterrand budapesti útja előtt, hogy ,,a francia kapcsolat,, Magyarország számára túlnő a kétoldalu viszony keretein. Az ok: Franciaország nyugat-európai integrációkban érvényesülő szerepe. A diplomáciai kapcsolatokat a két ország már 1946-ban felvette, s 1963-ban nagyköveti szintre emelték. Az igazi fejlődés a 60-as évek végén kezdődött. Kádár János és Giscard d,Estaing 1978-ban Párizsban aláírta a Politikai Nyilatkozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fő irányait jelölte ki. A párbeszéd a nyolcvanas évek elején, a nemzetközi feszültség ellenére sem szünetelt, rendszeresek voltak a miniszteri szintű találkozók. Kiemelkedő esemény volt Mitterrand elnök 1982. évi magyarországi, valamint Kádár János második, 1984. évi hivatalos franciaországi utazása. Négy év szünet következett, majd a legfelső szintű párbeszéd újrafelvételeként Grósz Károly miniszterelnök - az MSZMP főtitkára - 1988. november 17-19-i tárgyalt Franciaországban. A két legfelső szintű találkozó közötti időszakban a gazdasági együttműködés fejlődése a megfogalmazott szándék ellenére sem volt kielégítő - francia miniszter nem járt Magyarországon. Kiemelkedően fontosnak tartja azonban mindkét fél, hogy ennek ellenére a két ország kapcsolataib an a politikai párbeszédben nem keletkezett szakadás. A folytonosságot biztosította a magyar Országgyűlés elnökének 1985. évi franciaországi látogatása, valamint az, hogy 1987. februárjában az FKP meghívására Párizsban tartózkodó Szűrös Mátyást fogadta Mitterrand elnök is. 1987-88-ban megélénkült az érdeklődés hazánk iránt. Kovács László külügyminiszter-helyettes 1987. októberi párizsi útja a félreértések eloszlatását, kapcsolatfejlesztési szándékunk megerősítését szolgálta. 1988. márciusában Raimond külügyminiszter budapesti megbeszélései pozitívan hatottak a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Konkrét eredmények születtek egyrészt politikai, másrészt gazdasági téren. Miterrand ujjraválasztása, a Rocard-kormány megalakítása eredményeként Páriizs ujraértékelte a kelet-nyugati ka pcsolatokat. Emellett a magyarországi társadalmi-gazdasógi reformtörekvések, a nyitási politika élénk érdeklődést váltott ki francia politikai körökben. Egyre markánsabban megfogalmazódik a gazdasági együttműködés fejlesztésének szándéka, bár jelentősebb eredmények még ninncsenek.(folyt) 1990. január 16., kedd 15:10
Vissza »

	A ,,francia kapcsolat,, (2. rész)
Miterrand elnök csütörtökön kezdődő magyarországi látogatása minden bizonnyal uj lendületet ad a kapcsolatok sokirányú fejlődéséhez, amelyet már megvalósult vagy egyelőre csak tervezett számos felsőszintű látogatás (külügy-, belügy-, kutatási, ipari, oktatási, környzetvédelmi, közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszteri, tervezési államtitkára, Gazdasági és Szociális Tanács elnöki, ÁBMH elnöki) egészít ki. Rendszeresek a külügyi konzultációk, köztük a külügyminiszteri találkozók az ENSZ Közgyűlés ülészakain. Ezen kivül Várkonyi Péter külön tanácskozott Roland Dumas külügyi államminiszterrel az 1989 januári párizsi vegyifegyver konferencia alkalmával, s Horn Gyula is tárgyalt a francia külügyminiszterrel a Párizsi Emberi Dimenziós Konferencia megnyitóján, tavaly május 30-án. Fontos szerepük van a külügyminiszter-helyettesi konzultációknak (1987. október, 1988. szeptember 29., október 26) a magyar-francia kapcsolatok áttekintésében, a fejlesztési lehetőségek feltárásában. Jók a parlamenti kapcsolatok mind a Nemzetgyűléssel, mind a Szenátussal, rendszeres a magas szintű hivatalos delegációcsere. Elsőízben tett látogatást Magyarországon a Francia Nemzetgyűlés elnöke - Fabius 1989. február 23-24-én. Tartalmas programot bonyolított Magyarországon 1989 július elején a Nemzetgyűlés Költségvetési Bizottságának tájékozódó küldöttsége; s az Országgyűlés és Külügyi Bizottság számít a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának látogatására. Mindkét házban működik baráti csoport. A Nemzetgyűlés baráti csoportjának delegációja ez év elején tesz látogatást Magyarországon. 1989. szeptember 15-19-én járt hazánkban a Szenátus alkotmányjogi bizottságának küldöttsége. Az alkotmányos pártokkal és a politikai vezető személyiséggel - a szélsőséges elemeket, például Le Pent kivéve - kapcsolataink megfelelőek, s függetlenül attól, hogy kormányzó, vagy ellenzéki erőről van szó, párbeszédünk folyamatos. Gazdasági együttműködésünk intézményes és szerződéses keretei kialakultak. (A kettős adóztatás elkerüléséről 1982-ben a beruházásvédelemről 1987-ben kötöttünk szerződést. A gazdasági kapcsolatok azonban nem tükrözik a politikai párbeszéd kedvező alakulását; a fejlődése messze elmaradt a két ország lehetőségeitől. Megnövekedett ugyan a francia érdeklődés a tőkeberuházás iránt, ám áttörés nem történt. (folyt) 1990. január 16., kedd 15:11
Vissza »

	A ,,francia kapcsolat,, (3. rész)
A kulturális együttműködési munkaterveket három évenként köti a két ország - a legujabb éppen most esedékes. Hű tükre egy-egy ilyen munkaterv a kapcsolatok általános alakulásának; ennek megfelelően 1984-87. között a hanyatlás és bizonyos megszorítások jellemezték ezt a területet is, s ezen belül, az ösztöndíjas kapcsolatokat is. Pozitívumként említhető a nyelvoktatás terén nyújtott francia segítség egyrészt a magyarországi két tannyelvű gimnáziumok beindításában és a nyelvtanárok képzéséban, másrészt az 1985-ben megnyitott párizsi Hungarológiai Központ (Párizs III. Egyetem) fenntartásában. A kapcsolattartást nem könnyítik meg a francia vizumrendészeti előírások. Magyar részről szorgalmazzák, hogy Franciaország enyhítse e rendlkezáseket s így a magyar állampolágrok könnyebben kaphassák meg a beutazási engedélyt. +++ MTI-PRESS 1990. január 16., kedd 15:13
Vissza »