|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
|
A francia érdek (1.rész)
|
Párizs, 1990. január 16. kedd (MTI-Panoráma) - Kivonat egy
alakulófélben lévő francia társaság alapszabály-tervezetéből: ,,A
társaság célja az, hogy hozzájáruljon Közép-Európa megújításához.
Elvitathatlan ugyanakkor, hogy ennek politikai célkitűzése is van:
megnövelni Franciaország jelenlétét Közép-Európában,,.
A társaság teljes neve: Gazdasági Társaság Közép-Európáért. Céljának azt tekinti, hogy ötletekkel, konkrét javaslatokkal, kapcsolatok teremtésével segítse elő az alapszabályban foglalt célok megvalósulását. A társaság egyik szervezője egy ismert francia gazdasági szakértő, aki korábban fontos szerepet töltött be a francia állami kőolajipar fejlesztésében is: André M. Mory. Az M. betű a névjegyen tulajdonképpen az igazi név kezdőbetűje: Mogyoróssy Andrást Párizsban, Kuvaitban, vagy Buenos Airesben francia néven ismerik, de ragaszkodik ahhoz, hogy tudják magyar nevét is. Miért foglalkozik egy ilyen tervvel, miért kérte fel Francaiország sok neves közgazdászát, politikusát, gazdasági vezetőjét a közreműködésre?
- Mindenekelőtt azért, mert ezt francia érdeknek tartom - s természetesen azért is, mert úgy érzem, ilyen módon tehetek valamit Magyarországért is. A hangsúlyt azonban ennek a társaságnak a francia érdekre kell helyeznie - mondja Mogyoróssy András. Indoklása is egyértelmű: a francia gazdaság nem hagyhatja ki azokat az esélyeket, amelyeket számára a közép-európai országok gazdasági átalakulása jelent.
- Magától értetődő és természetes, hogy az NSZK bizonyos értelemben régóta jelen van ebben a térségben és most is az első. Csakhogy ezt nem lehet csupán történelmi indokokkal magyarázni, egyszerűen megvannak hozzá a különleges feltételei is. Az NSZK-ban ugyanis megfelelő - állami, illetve tartományi - alapok vannak a külföldön teljesített beruházások garantálására. Franciaországban nem létezik ilyen garancia, s bár természetesen megvannak a különböző beruházás-védelmi szerződések, a vállalkozók még mindig nagynak érzik a kockázatot. A társaság egyik célja például az, hogy tényekkel, adatokkal szolgáljon a kormányzatnak arról, miért szükséges a megfelelő garancia-alap létrehozása, miért francia érdek, hogy az EGK keretei között megvalósuló támogatáson túlmenően kifejezetten elősegítse a működő tőke mozgását Közép-Európába.
Ismét egy részlet, ezúttal a társaság alapítását bejelentő levélből: (folyt.)
1990. január 16., kedd 11:33
|
Vissza »
|
|
A francia érdek - 2.
|
Mogyoróssy András nem titkolja: nem tartaná helyesnek, ha egyedül az NSZK gazdasága lenne a meghatározó tényező ebben a folyamatban. Túl azon, hogy a francia gazdaság sem hanyagolhatja el az ilyen akcióból származó hasznot, politikailag is szükségesnek tartja a francia jelenlét növelését. S hogy nemcsak elméletben foglalkozik ezzel, azt személyes közreműködése jó néhány magyar-francia együttműködési megállapodás előkészítésében már nem egyszer bizonyította.
Ő egyébként korántsem tartja olyan súlyosnak, csőddel fenyegetőnek a magyar gazdasági helyzetet, az adósságállományt, mint ahogy azt szerinte néhány hazai politikus és főként a magyar sajtó feltünteti. Az adósság ugyan a magyar államot terheli, de jelentős része tulajdonképpen vállalati beszerzésből származik - a sajátos magyar szabályozások miatt került át az államadósság kategóriájába. A megoldás így végső soron az, hogy a megfelelő részt terheljék vissza a vállalatokra - ez kényszerítő erő lesz arra, hogy termelésüket a keresletnek megfelelően alakítsák át, s a privatizálási folyamatban az ilyen piacorientált, az adósságok visszafizetését s egyben megfelelő hasznot hozó szerkezet kialakítására törekedjenek. Kétségtelen, hogy szükség van a gazdasági kényszer-intézkedésekre, sőt arra is, hogy azokat egyszerre valósítsák meg, ne próbálkozzanak halogatással - de főként arra, hogy a politikai változásokkal együtt intézményesen valósítsák meg a gazdasági változásokat is.
Miért foglalkozik a francia - és ilymódon a magyar - érdek képviseletével egy Franciaországban fényes karriert befutott üzletember, aki kényelmes visszavonultságban is tölthetné idejét?
- Említettem már, hogy a francia érdeket fontosnak tartom, de azt is, hogy Magyarországnak próbáljak segíteni. Amikor sok más, hasonló helyzetű társammal azt választottam, hogy más országban keresek boldogulást, egy ingben, nadrágban kezdtem, de sokunknak már nadrágszíjra sem volt pénze, jószerével kócmadzagra telt csak. Mostanra, amikorra sikerült valamit elérnünk az új hazában, megvan a lehetőségünk arra, hogy megpróbáljunk a magunk eszközeivel segíteni a régi, de sohasem feledett hazán. Valahogy úgy érzem magam, mint Tompa Mihály gólyamadara: nekem két hazát adott végzetem. Nem akarom, hogy az egyik közülük elvesszen.+++
Kis Csaba (Párizs), MTI-Panoráma
1990. január 16., kedd 11:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|