 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
 |
A Czinege-ügy
|
------------
München, 1990. január 16. (SZER, Magyar híradó) - Mindaz, kedves
hallgatóink, amiről eddig beszéltünk: a hiányos sajtóetika, a
lehallgatási botrány egy korszak hagyatéka nálunk, amelynek egyik
jeles képviselője volt az a Czinege Lajos, akinek ügyét a honvédelmi
tanács tárgyalta. Ennek eseményeit elemzi Hamburger Mihály:
- Feltehetően sok-sok ágazati és területi Bokor-féle könyre
lenne szükség, hogy világosan láthassuk azokat az anyagi és erkölcsi
károkat, melyeket a liberális pártállam Magyarországon okozott.
Maróthy lemondása után most a Németh-kormány újabb két minisztériuma
került a sajtótámadások pergőtűzébe: a Horváth István vezette
belügyi és a Kárpáti Ferenc-féle honvédelmi tárca.
Az egyik esetben a jelenlegi miniszter, a másikban az elmúlt
korszak egyik reprezentatív figurája, Czinege Lajos a támadások
alanya. Egy közös vonása azonban mindkét ügynek van: a tárcák
hivatalos képviselői szemében az igazi bűnös a leleplező, és nem a
leleplezett. A közös talán még annyi, hogy mindkét jelenlegi
miniszter az újsüttetű reformerek közül került ki.
Maradjunk azonban a Honvédelmi Minisztérium háza táján. A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Czinege-ügy - 1. folyt.
|
Azt, hogy milyen is volt az elmúlt rendszer, sokan elmondták,
politikailag nem szükséges újra és újra minősíteni. Annyit azért
hozzátennék: nem könnyű állást foglalni a felelősségrevonás
kérdésében, legalábbis a politikai bűnök esetében. Bűnök ezek is, az
kétségtelen, de lehet érvelni amellett is, hogy egy új rendszer a
megújulást ne egy büntetőhadjárattal kezdje, különösen, ha egy
annyival bonyolultabb képződményről van szó, mint amilyet a
Kádár-rendszer képviselt Közép-Európában összehasonlítva Ceausescu
Romániájával. Annyi azonban vitathatatlan: az újrakezdéshez
szükséges, hogy ezek az emberek távozzanak a hatalomból.
A Czinege-ügynek van egy másik vonulata is. A korrupciók, az
elkülönített vadászterületek, az úgynevezett reprezentáció, amelyet
Korom Mihály elegáns nagyvonalúsággal csak hibának, de nem
bűncselekménynek minősített. És ebben a vonatkozásban már nem
érthetünk egyet a vizsgálatot kezdeményző Király Ferenc (sic
)
országgyűlési képviselővel, aki azt mondja: nekem Czinegéről is az a
véleményem, hogy ő is egy struktúra, egy hatalmi berendezkedés
terméke.
Kétségtelen, egy eltorzult struktúra mindenféle torz
alkalmazkodást hoz létre, senki sem viselkedhet normálisan.
Kisebb-nagyobb mértékben mindenki morálisan is megszenvedi az ilyen
helyzeteket, de azért a felelőtlenségnek ez a mértéktelen
kiterjesztése túlzásnak tűnik. A korrupció, a hatalommal való
visszaélés nemcsak a diktatúrákban fordul elő, és ott a parlamenti
demokráciákban senki sem menti fel a vádlottat azzal, hogy ő csak
egy rendszer terméke. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Czinege-ügy - 2. folyt.
|
A volt testvéri országokban különböző módokon próbálnak
szembenézni ezzel az örökséggel. Ami Magyarországon ezen a téren
történik, nem sok jóval bíztat.
A Németh-kormány, bár szavakban elhatárolta magát ezektől a
botrány kipattanásakor, valójában nem sokat tesz erkölcsi hitele
megerősítésére. Nem kezdeményez ilyen vizsgálatokat, nem akadályozza
meg, hogy a leleplezők legyenek a bűnbakok, védi a mundér, a
miniszterei becsületét. Igaz persze, a mai miniszterek közül is nem
egy vadászgatott a Czinege által építtetett luxus kivitelű
kaszópusztai vadászmezőkön. +++
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|