Rendszerváltás és az MTI

	Európai Bank - Bartha Ferenc (1. rész)
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1990. január 16. kedd (MTI-tud) - Ötvenhat pontos alapszábaly-tervezetet terjesztettek hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító tanácskozása elé a szervezők. A 34 ország és az EK Bizottsága, illetve beruházási bankja küldöttségeinek részvételével Párizsban hétfőn megnyílt tanácskozás Hubert Vedrine, az Elysée palota szóvivője szerint az első napon igen eredményes munkát végzett és számos kérdésben alakultak már ki a megállapodások körvonalai. A tervek szerint az első tanácskozást kedden fejezik be, de a részletek kidolgozása munkacsoportokban folytatódik, s január végén, illetve februárban újabb tanácskozást tartanak a küldöttségvezetők. Vedrine igen jónak minősítette a tanácskozás légkörét, de nem volt hajlandó részletekbe menni a megvitatott témákról, az esetleges problémákról. Hétfőn délelőtt az egyes küldöttségvezetők tették meg általános megjegyzéseiket, köztük dr. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Bartha Ferenc magyar tudósítóknak elmondotta: az új bank olyan intézmeny lesz, amely sok kézzelfogható hozzájárulást tehet a közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország gazdaságának fejlesztéséhez, a gazdasági reformok eredményessé tételéhez, a szerkezet-korszerűsítéshez. ,,A bank létrehozása nagyon pozitív lépés és külön örülünk, hogy azt Franciaország kezdeményezte, megszervezésére az EK vállakozott. Mindez ráadásul rendkívül gyorsan megy végbe, s ha a jelenlegi ütemben tudunk haladni, ez a rendkívüli fontosságú intézmény még az év első felében megkezdheti működését,,. (folyt.) 1990. január 16., kedd 08:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai Bank - Bartha Ferenc (2. rész)
Bartha Ferenc véleménye szerint az EK tagállamai éppen a lengyel és a magyar gazdaság helyzetének tanulmányozása alapján vonták le azt a következtetést, hogy megfelelő intézményt kell létrehozni az ilyen jellegű gazdasági segítségre. A bank kedvezményezettje lehet minden közép- és kelet-európai ország, hiteleket csak az ilyen országok vállakozásai számára nyújtanak majd. Az érintett országoknak csak kis mértékben kell hozzájárulniok a tervezett alaptőkéhez, a részvénytöbbség a közöspiaci tagállamok kezében lesz. A bank tevékenysége segíti majd a reformok következetes megvalósulását, a megfelelő árstruktúra létrehozását, a versenyt, a magánkezdeményezést, de egyúttal az állami tulajdonú gazdaság átalakítását is, elősegíti a demonopolizálást. Megkülönböztetés és minden előfeltétel nélkül, pusztán banki meggondolásokból kiindulva kiván hiteleket adni különböző projektekhez, tervekhez, de máris felmerült, hogy az érintett országok közös projektjeinek finanszírozásában is részt vehet majd. A hitelezési határt a tervezett alaptőke szintje jelenti, ez várhatóan 10 milliárd ECU lesz, a kamatok a piaci feltételeknek felelnek majd meg, de lehetnek kedvezményes hitelek is. Pierre Beregovoy francia gazdasági és pénzügyi államminiszter hétfőn egy televíziós nyilatkozatában szintén foglalkozott a bank feladataival. Ő is aláhúzta, hogy a kelet-európai országoknak mindenfajta feltétel, tehát politikai feltételek nélkül kell jelenleg segítséget nyújtani, a piacgazdaság megteremtéséhez, a nehézségek megoldásához, a válsághelyzetek elkerüléséhez. +++ 1990. január 16., kedd 08:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »