Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. január 16. (BBC, kora reggeli híradás) A szovjet vezetőség katonai és KGB alakulatokat rendelt az Örmény és az Azerbajdzsáni Köztársaságba a nemzetiségi harcok megfékezése érdekében. Egyes területekre vonatkozó Hegyvidéki Karabahban is rendkívüli állapotot hirdettek, miután nacionalisták százai között zajlottak a fegyveres összecsapások. Kelet-Németországban újabb nagy tüntetések voltak és Berlinben százak rohamozták meg a titkosrendőrség főparancsnokságát. Az afrikai nemzeti kongresszus börtönből kiszabadult tagjai érzelmektől megindultan találkoztak Zambiában a mozgalom száműzött vezetőségével. Gorbacsov elnök katonai, tengerész és KGB rendőri alakulatokat rendelt az Örmény és az Azerbajdzsáni Köztársaságba, ahol a nemzetiségi harcok, - mint mondotta - a szovjet hatalom megdöntésére irányuló fegyveres akcióvá váltak. A szovjet parlament elnökségének határozata Gorbacsov aláírásával rendkívüli állapotot hirdet mindkét köztársaság egyes részeiben és a vitatott Hegyvidéki Karabah környékén, ahol a legsúlyosabb erőszakos események zajlottak. A nagyrészt mohamedán azerbajdzsánok és a főként keresztény örmények közötti összecsapások hevessége az elmúlt 3 nap során folyvást fokozódott. A Hegyvidéki Karabahból érkező jelentések szerint örmény és azeri nacionalisták százai között folyt a heves csata. A küzdőfelek puskákkal és gépfegyverekkel szerelkeztek fel, s a katonai támaszpontokról ellopott helikoptereket és páncélkocsikat használnak. Az áldozatok számáról nem érkeztek megbízható becslések. A térségben tartózkodó szovjet újságírók jelentései arra utalnak, hogy az elmúlt 3 nap során mintegy 50 személy vesztette életét, de ennél valószínűleg jóval többen haltak meg. Az új erőszakhullám azután kezdődött, hogy az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban szombat este nacionalista tüntetést tartottak. (folyt.) 1990. január 16., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Bandákbe verődött csoportok rohamozták meg Baku örmények lakta részeit, házakat gyújtotak fel és mintegy 30 embert meggyilkoltak. A pusztítás láthatóan hasonló méreteket öltve vasárnap este is folytatódott. Gorbacsov elnök határozata szerint Bakuban és több más városban kijárási tilalmat rendelnek el. A határozat a köztársaságok helyi vezetőségét hibáztatja a helyzet súlyosbodásáért. Azzal vádolja őket, hogy nem cselekedtek határozottan és nem vették át az irányítást az - úgymond - szélsőséges és nacionalista elemektől. Az albán vezető Ramiz Alia közölte, hogy alaptalanok azok a jelentések, amelyek albán zavargásokról szólnak. A főváros Tirana egyik üzemében intézett beszédet a munkásokhoz és azzal vádolta a szomszédos Jugoszláviát, hogy olyan álhíreket terjeszt, miszerint Albániában rendkívüli állapotot hirdettek. A bolgár nemzetgyűlés megerősítette egy korábbi szavazás eredményét, amelynek értelmében megvonják az abszolút hatalmat a kommunistáktól. A politikai bizottság egyik vezető tagja Andrej Jukanov kijelentette, hogy a párt most már kész arra, hogy a politikai pluralizmus útjára lépjen, míg az ellenzék egyik vezetője Petur Peron közölte, - nem szabad, hogy az embereket megtévessze a szavazás. A kommunista párt továbbra is megpróbálja megtartani vezető szerepét. A nemzetgyűlésen elfogadtak egy békés megoldást is az országban kisebbségben levő mohamedán lakosság nyugalma biztosítása érdekében. Kelet-Németországban százezres tömegek vonultak az utcákra ismét az országszerte zajló tüntetés sorozat folyamán. A legnagyobb tüntetés Berlinben zajlott, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze a titkosrendőrség főparancsnoksága előtt, követelve, hogy a hatóságok gyorsabban váltsák be ígéretüket és oszlassák fel a szervezetet. Az emberek megrohamozták az épületet, szétverték az irodákat, összetépték az aktákat és a bútorokat kidobálták az ablakokon. A kormány és az ellenzék tagjai megszakították ülésüket, amelyen a titkosrendőrségről folyt a megbeszélés és nyugalomra szólítottak fel. A tüntetők később távoztak. (folyt.) 1990. január 16., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Ugyancsak a titkosrendőrség feloszlatása volt a más városokban tüntető tömegek egyik fő követelése. Lipcsében, Halléban és Karl Marx Stadtban és másutt zajlottak felvonulások és a százezrével tüntető emberek kommunista ellenes jelszavakat kiabáltak és a két Németország újraegyesítését követelték. A nyugatnémet külügyminiszter Hans Dietrich Genscher romániai látogatása alatt jelezte, hogy országa a gazdasági segítséget részben a romániai németajkú nemzetiségi kisebbség sorsától teszi függővé. Látogatása alatt Genscher a tervek szerint Erdélybe utazik, ahol körülbelül kétszázezer főnyi német nemzetiségi csoport él. A nyugatnémet külügyminiszter tegnap több román vezetővel találkozott, közöttük a nemzeti Megmentés Frontjának elnökével, Ion Iliescuval és a miniszterelnök Petre Romannal. A brit külügyi államminiszter, William Waldgrave is Romániában tartózkodik. A román államügyész a megdöntött Ceausescu rezsim emmbereinek e héten kezzdődő bírósági tárgyalásaival kapcsolatban közölte, hogy pert folytatnak a kivégzett elnök fia, Nicu Ceausescu ellen is. A volt hatósági személyek elleni vádak egyebek között: gyilkosság, bűnrészesség a népirtásban és az ország gazdasági életének aláásása. Az államügyész elmondta, hogy komoly problémákat okozott, hogy vallomást szerezzenek a vádlottaktól, akik közül sokan írni is alig tudnak, annak ellenére, hogy egyetemi diplomájuk van. A Dél-Afrikai Köztársaságban az Afrikai Nemzeti Kongresszus börtönből nemrégen szabadon bocsátott magas beosztású tagjai éa a mozgalom más száműzött vezetői között Zambiában érzelmekkel telített találkozóra került sor. Az elkövetkező napokban a mozgalom vezetői a szervezet jövőjéről és vezetőségéről tartanak megbeszélést. A BBC lusakai tudósítója szerint az Afrikai Nemzeti Kongresszuson belül továbbra is valódi nézeteltérések merülnek fel, miközben a megbeszélések idején jelentések érkeztek arról, hogy hamarosan szabadon engedik a mozgalom legfőbb vezetőjét, Nelson Mandelát aki több mint 25 éve van börtönben a Dél-Afrikai Köztársaságban. (folyt.) 1990. január 16., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
Visszatérnek Salvadorba az ENSZ irodák munkatársai, miután a kormány ígéretet tett arra, hogy biztonsáágban lesznek. Az ENSZ beosztottak a San Salvador-i felkelők egy nagy offenzívája idején két hónappal ezelőtt távoztak, miután az ENSZ irodáit egy alakulat megrohamozta. Az ENSZ gyanúja szerint a támadást a salvadori hadsereg hajtotta végre, bár a kormány ezt tagadta. +++ 1990. január 16., kedd
Vissza »