 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
 |
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (1. rész)
|
1989. május 8., hétfő - Értékrend-váltásra, piaci újraértékelésre van szükség az iparban és szakítani kell minden korábbi gyakorlattal, amelyek hátráltatták a piaci hatások érvényesülését. Csakis a kompromisszumok nélküli, nagyon következetes ipari struktúraváltás segítheti elő a világpiachoz való felzárkózásunkat, számolva azzal is, hogy a gyors lépésváltás indulatokat vált ki a vállalatoknál és a dolgozóknál. Mindezt Horváth Ferenc ipari államtitkár fejtette ki Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának, aki arról érdeklődött: miniszterré való megválasztása esetén milyen programot, esetleg új iparpolitikai koncepciót kíván megvalósítani?
Az elmúlt 15 évben az ipar élén volt a legtöbb személyi
változás, így nem alakulhatott ki pozitív értelemben vett ipari
lobby, sőt tartós iparpolitika sem. Az ipar rendszeresen a támadások
kereszttüzében áll, amikor a gazdaságban újabb és újabb súlyos
gondok merülnek fel. Miként szerezhető vissza az ipar, a
minisztérium és az apparátus iránti bizalom?
- Az iparirányítás sajnos már hosszú ideje csak formálódik,
keresi helyét a gazdaságban. A legtöbb vitát rendszerint a piac
szerepének megítélése és a különféle támogatások leépítése váltja
ki. Még azok, a reformfelfogású ipari vezetők is, akik támogatják a
vállalatok közötti nyílt versenyt, időnként a minisztérium
közbeavatkozását hiányolják a problémák megoldásában. A vállalatok -
bár önállóságukat követelik -, ha bajba jutnak, azonnal segítségért
kiáltanak. Egy-egy válsághelyzetben, mint amilyen legutóbb a közúti
járműgyártók közötti konfliktus volt, a közvélemény is igen
érzékenyen reagál. De említhetünk más példákat is, így a cipőipart
vagy a mezőgazdasági gépgyártást, ahol a belföldi kereslet
erőteljesen mérséklődik, a fogyasztó más áruszerkezetet igényel, a
szocialista export nem növelhető, a gyártó pedig nem képes átállni a
konvertibilis piac igényeinek kielégítésére. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:37
|
Vissza »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (2. rész)
|
Ilyenkor a vállalatok talponmaradásukhoz állami segítséget
sürgetnek, márpedig ilyenre nincs lehetőség. Ha megkapnák a
vállalatok, amit ilymódon követelnek, az ellentétes hatást váltana
ki törekvéseinkkel szemben, a lépés hátráltatná a piaci hatások
érvényesülését.
Fel tudná vázolni a leendő új iparpolitikát, vagy annak néhány
új elemét?
- Mindenekelőtt olyan kérdésekről szólnék, amelyek alapvetően
befolyásolják egy új iparpolitika megvalósítását. Előszöris,
szerintem ezentúl csak egyetlen értékmérőnk lehet: a piac. Ehhez
viszont mielőbb átfogó tulajdonreformra van szükség, mert láthattuk,
a vállalatok eddigi érdekeltségi rendszere, továbbá az irányított
szabályozás nem bizonyult elegendőnek a megéléshez. Éppen ezért a
magánvállalkozásokat - amelyek főleg a kis- és középvállalatok körét
jelentik - jogi és gazdasági eszközökkel kell serkenteni. Az állami
szektor egy-egy szakmában válhat uralkodóvá, más területeken a
vegyes tulajdonforma a célszerű. Ha mindez létrejön, nagyobb
arányban számíthatunk a lakossági és külföldi tőke levonására is. A
kereskedelmi miniszterrel közösen egy, a magánvállalkozásokról szóló
törvényt készítünk elő, amely minden eddigi korlátot lebont,
lehetővé teszi, hogy bárki egyéni vállalkozásba fogjon, a gazdaság
más szereplőivel azonos versenyfeltételek között, szinte teljes
vállalkozói szabadsággal. Itt jegyezném meg, hogy tapasztalataim
szerint a most folyó demokratizálódás vonzó hatású a külföldi
számára, ugyanakkor a váratlan fordulatokat, kiváltképp a
visszarendeződésre utalókat, nem viseli el a tőkés partner.
- A tulajdonreformnak, a működőtőke bevonásának a kezdeténél
vagyunk. A vállalatok is látják, hogy nincs más út, de a nagyobb
követelményektől megrettennek. Mind többször kapnak teret e
lépésváltás során az indulatok és a demagógia. Pedig a régóta ígért
struktúraváltás csakis az elhatározott lépések kompromisszummentes
következetes megvalósításával érhető el. S ebben a folyamatban,
amely végső soron a piaci megmérettetést is szolgálja, lesznek olyan
vállalatok, amelyek felnőnek az új követelményekhez, s tanúi
lehetünk majd egykori ipari bálványok ledőlésének is. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:51
|
Vissza »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (3. rész)
|
- Ami az iparpolitikai elképzeléseimet illeti - folytatta
Horváth Ferenc -, úgy gondolom, ha a feltételek adottak lesznek,
létrejöhet az exportorientált, fejlődőképes ipari szerkezet,
mégpedig döntően a feldolgozóiparban, amellyel eddig nemigen
törődtek. Az ipar legnagyobb próbatételének a következő években azt
tartom, hogy az egyes ágazatok végre a környezetbe illően
fejlődjenek. E téren nagyon sok mulasztást kell helyrehoznunk.
- A jövőben eleve csak környezetkímélő beruházásokat
engedélyezünk. A legtöbb gondot ma a hulladékok elhelyezése,
elégetése okozza, s ilyen jellegű technológiák eddig csak nagyon
kevés üzemben kapcsolódtak a termeléshez. Azt is tudomásul kell
venni, hogy ma már senki, így a Világbank sem engedi és nem
finanszírozza a környezetkárosító fejlesztéseket. Szerintem az ipar
iránti bizalomvesztésnek is egyik oka az e téren tapasztalható
sok-sok mulasztás, így azok kiigazítása feltétele lehet a kedvezőbb
légkör megteremtésének. Éppen ezért további, a környezetre káros
hatást gyakorló bányákat nem lehet nyitni, s én személy szerint úgy
vélem, hogy az uránbánya bezárása is indokolt, bár ez talán kevésbé
ilyen jellegű ügy. A hazai bányászatot, energiatermelést, sőt a
kohászatot is a jövőben a piacnak kell alárendelni. Ha valaki
vállalkozik - akár egy külföldi cég is - arra, hogy az érintett
üzemekkel foglalkozzék, s erre pénzt is szán, lesz erre lehetősége,
de az államnak minderre nincs kerete. Egyébként ezeket a
szempontokat is figyelembe véve már folyamatban van
energiapolitikánk felülvizsgálata, s ennek során mindenkivel
mindenfajta nyílt vitát vállalunk. A jövőben például az
erőműtelepítések előkészítésekor párbeszédre törekszünk a
legkülönbözőbb szervezetekkel.
Mi a véleménye Bős-Nagymarosról?
- Az a beruházás egyáltalában nem energetikai indíttatású.
Amikor döntöttek felépítéséről, mai szemmel nézve különösen, nem
gondolták át a következményeket, a döntés nem volt megalapozott.
(folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (4. rész)
|
Ugyanakkor a leállítás, illetve a továbbépítés mérlegelésénél
számolni kell a beláthatatlan nemzetközi következményekkel is.
Miként ítéli meg a működőtőke bevonásának lehetőségét az ipari
szerkezetátalakításba?
- A külföldiek érdeklődése, tapasztalataim szerint, nő az ilyen
lehetőségek iránt, de a működőtőke bevonásának arányait most nehéz
lenne megbecsülni. Gazdaságilag jó esélyt látok arra, hogy gyárak
részvényeit tőkeerős, fejlett technikával rendelkező nyugati cégek
megvásárolják. Az a bizonyos 50 vállalatot felsoroló ajánlati lista,
amellyel sok nyugati partnerünk már megismerkedett, élénk
visszhangra talált, és annak alapján számos tárgyalás folyamatban
van; jelentős vállalkozási üzletekre készül a Caola, a GANZ
Árammérőgyár, a Magyar Kábel Művek, több üveggyár és kohászati üzem.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az érintett vállalatok
vezetői részéről esetenként ellenállásba ütközik elképzeléseink
valóra váltása; az igazi tulajdonos hiánya nehezíti a folyamatot.
Mindezek a folyamatok nem hoznak egyik napról a másikra eredményt,
így a termelési szerkezet átrendeződése, a konvertibilis export
növelése mellett néhány évig még stagnálni, esetleg csökkenni fog az
ipar teljesítménye.
Végül engedjen meg egy kérdést a minisztériumi apparátusra
vonatkozóan: a tárcánál sokféle, talán tíznél is több szakértői
csoport, tanácsadó testület működik, az iparirányítás eredményei
mégsem kielégítőek. Tervez-e változtatásokat a minisztériumi
szervezetben?
- Amennyiben miniszterré választanak, megfelelő arányokra
törekszem a vezetésben; vagyis a műszaki-gazdasági és a vállalati
gondolkodás ötvözését szeretném megvalósítani az iparirányításban.
Sok jó szakember hagyta el az utóbbi időszakban a minisztériumot,
jórészt anyagi okok miatt. Ezt a folyamatot szeretném megállítani, a
legjobbakat visszacsalogatni. Az egész apparátust - természetesen
jobb anyagi elismerés mellett - hatékonyabb, felkészültebb,
ugyanakkor létszámában a mainál kisebb gárdával szándékozom
kiépíteni. S ami a szakértői csoportokat illeti - beleértve az
Iparpolitikai Tanácsot is -, tevékenységük kialakult gyakorlata nem
váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 12:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (5. rész)
|
Szakmai hozzáértésükre azonban szükség van, de csakis úgy, hogy e
csoportok munkája szervesen integrálódjon a minisztérium
tevékenységébe, mégpedig olymódon, hogy a műszaki és a gazdasági
felfogás különválása megszűnjön. S még egyet: a tájékoztatásban is
szorgalmazom a nyitottságot. Az iparvezetés csak akkor élvezhet
bizalmat a társadalom részéről, ha felkészült, és minden gondot s
természetesen eredményt is elétár. Nem lehet az az érdekünk, hogy
csak akkor s rendszerint kapkodva reagáljunk valamire, ha az már más
úton-módon kipattant. (MTI)
1989. május 8., hétfő 12:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|