|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Választás 1990. főcím: Milyen a magyar választójog?
|
Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben, ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat. Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez, mely a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető. Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt érdekel.
Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai megválasztásának történetileg két alapvető mádszere alakult ki. Az egyik az úgynevezett egyéni, a másik a lajstromos választási rendszer.
Az egyéni kerületnek az a lényege, hogy minden választókerületben ugyan több jelölt is indulhat, de csak egy képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek.
A lajstromos választókerület lényege, hogy egy választókerületben több mandátum, képviselői hely van. A szavazatok egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát vagy a lakosság, vagy a választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott több képviselőt is választhatnak. Ez alapján bármilyen nagyságú választókerületek alakíthatók. Az olyan lajstromos kerületeket, ahol 4-6 mandátum van, általában kicsinyeknek szokták tekinteni, Természetesen az is előfordulhat, hogy az egész ország egyetlen választókerületet alkot és ennek megfelelően annyi jelöltet kell felvenni a lajstromra vagy listára, ahány tagja van a képviseleti szervnek, a parlamentnek. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.
alc. Jelöltek és pártok
Magyaroszágon 1945 után lajstromos választókerületeket alakítottak ki, ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden megye egy választókerületet alkotott és a megye, a választók számának megfelelően, 15-20 képviselőt választhatott. (1945-ben 12.000 szavazat után járt egy mandátum)
A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett pártok megjelenésével a 19. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. (folyt.)
1990. január 22., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|