 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a
nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió
felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem
eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt
egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá
kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét
továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül,
részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren
keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság
kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal
kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a
jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a
kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak
nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság
legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság
és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a
választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel
foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre,
kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a
televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és
nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a
választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A
bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat,
így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság
tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő
szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes
pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|